2011.
június
16. 11:30

Nyugdíjügy: keresztbe tehet a kormánynak az Alkotmánybíróság?

Címkék:
Alkotmánybíróság Az Alkotmánybíróság (Ab) már tartott meghallgatást nyugdíjügyben, ahol arról érdeklődtek, volt-e gazdasági szükséghelyzet Magyarországon. Ezzel viszont azt jelezték, hogy foglalkozhat az Ab az üggyel.

Bába Julianna a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke a szervezet háttérbeszélgetésén elmondta: a vagyon átadása rendben megtörtént, jogszabály azonban azt nem írja elő, az Állami Adósságkezelő Központnak mikor kell átvennie azt. Az eddigi tapasztalatok alapján semmilyen gond nem adódott. A tagok május 31-ig rendelkezhettek a reálhozam és a plusz befizetés sorsáról - hangzott el. Amennyiben ezt nem tették meg, a pénztár egyszer megkísérli azt postán a tag utolsó ismert címére postázni.

Bába beszélt arról is, hogy az Alkotmánybíróság már meghallgatás tartott, amire a pénzügyi felügyelet elnökét, Szász Károlyt, az Országos Nyugdíjfolyósító főigazgatóját, Mészáros Józsefet és Surányi György volt jegybankelnököt is meghívták. A Stabilitás elnöke szerint fő célja ennek a megbeszélésnek az "orientáció" volt. A kérdések alapvetően nem a jogi tartalomra, hanem arra fókuszáltak, hogy volt-e gazdasági szükséghelyzet Magyarországon. Ezzel viszont áttételesen azt is jelezték, hogy a legmagasabb bírói fórumnak van hatásköre ezzel az üggyel foglalkozni. A végső határidőnek most a szövetség a reálhozam kifizetését tartja, de persze szerencsésebb lett volna a vagyontranszfer előtt dönteni.

Borza Gábor a Stabilitás alelnöke, az ING pénztárak vezetője szerint a többség kap reálhozamot, kivételt a válság előtt közvetlenül belépők jelenthetnek (2006-2007.) A pénztárt váltóknál akadnak a jó ütemben váltóknál kifejezetten kiemelkedő összegű kifizetés, de ennek ellenkezője is elképzelhető. Az átlépőkkel kapcsolatos adatok körülbelül egy hónap múlva állhatnak rendelkezésre. A korábban kommunikáltnál várhatóan magasabb lesz a reálhozam. Átlagosan egy főre egymillió forintos egyenleg jut, a reálhozam hét százalék lehet. A korábban belépetteknél 8-9 százalék, vagyis 80 ezer forint.

A nyilatkozók 98 százaléka készpénzben kérte, a maradék két százalékon osztozik az önkéntes nyugdíjpénztár és az állami tb-rendszer. Vizsgálja őket a PSZÁF, az adóhatóság és a Kormányzati Ellenőrző Hivatal (Kehi) is. Utóbbi - mint elhangzott - érzékelhetően még tanulják a folyamatot, mindenesetre rengeteg adatot kér be.

A 0,9 százalékból a várható módosítások, reklamációk miatt meg kell őrizni az adatbázist, közben a módosított adatkezelési törvény értelmében nem kezelhetik a kasszák az adatokat. Néhány év múlva az egész elszámolható összeget a felügyeleti és a garancia díj teszi ki. A Stabilitás szerint végül 6-8 pénztár maradhat a piacon.

Forrás: Napi Gazdaság

Vissza
2010.
december
22. 14:15

Alkotmánybírósághoz fordult az MSZP a nyugdíjtörvény miatt

Alkotmánybírósághoz fordult az MSZP a nyugdíjtörvény miatt Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult Mesterházy Attila, indítványában a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló jogszabály alkotmányellenességének megállapítását, valamint a törvény kihirdetése napjára visszamenőleges megsemmisítését kezdeményezve.
Tovább
2011.
április
13. 09:07

Alkotmányellenes lesz a magánnyugdíj?

Alkotmányellenes lesz a magánnyugdíj? Az alkotmánytervezet nyugdíjrendszerre vonatkozó passzusa állami nyugdíjrendszerről és önkéntes intézményekről beszél. Beleférnek ebbe a megmaradó magánnyugdíjpénztárak? Érveket, ellenérveket, jogi szempontokat ütköztettünk, s vázoljuk a lehetséges következményeket.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART