2012.
április
28. 11:47

Öngondoskodás a biztos időskor titka

Címkék:
malacnyugdíj Magyarországon a korábbi, épphogy fejlődésnek indult hárompilléres nyugdíjrendszer helyett ma van egy megerősített első pillér, egy halára ítélt második és egy nagyon bizonytalan harmadik. A Széll Kálmán Terv újabb változata részletesen szól a nyugdíjrendszer átalakításáról.

Nyitott kérdések azonban továbbra is vannak - az egyéni számláról például még semmi hír. Ami egyértelműen látszik, hogy a munkavállalók egyre később mehetnek nyugdíjba és egyre alacsonyabb összegű járulékra számíthatnak.
öngondoskodás, nyugdíj, nyugdíjpénztár, széll kálmán terv 2.0

Bár az állami alapba több járulékbevétel folyik, hiszen a nyugdíjpénztárakból első körben visszalépő hárommillió ember és a legutóbbi intézkedés alapján a „maradék" százezer fő járuléka is ide megy, ugyanennyivel nőtt azoknak a száma, akik száz százalékban az államtól várják majd a nyugdíjukat egyszer.

Az elmúlt két évben megindult nyugdíjrendszer-átalakítás egyes lépéseit most konkretizálja a Széll Kálmán Terv 2.0. E szerint a kormány célja, hogy úgy alakítsa át a nyugdíjrendszer finanszírozását, hogy az önfenntartó legyen és biztosítsa a Nyugdíjbiztosítási Alap mindenkori egyensúlyát. Ennek érdekében a kötelező nyugdíjpénztári rendszer felszámolását követően 2012. január 1-től minden biztosított a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe fizeti a nyugdíjjárulékot.

2012-től megváltozott a nyugdíjak indexálásának módszere: az éves nyugdíjemelés a költségvetési törvényben tervezett fogyasztói árindexszel megegyező mértékben történik a jövőben. A Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak csökkentése érdekében 2012. január 1-jétől az minősül nyugdíjasnak, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy aki a „nők 40 év" jogosultsági idő (ebben legfeljebb 8 év gyermekneveléshez kapcsolódó szolgálati idő vehető figyelembe) alapján megszerzett nyugdíjban részesül. A nyugdíjkorhatár előtti nyugellátásokat és a rokkantsági nyugdíjakat egyéb ellátásként a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Alapból és az Egészségbiztosítási Alapból fizetik.

A jövőben teljes körűen megszűnik a korai nyugdíjba vonulás lehetősége, csak az öregségi nyugdíj és a hozzátartozói ellátások képezik majd részét a társadalombiztosítási nyugdíjrendszernek. A korhatár előtti ellátások jogosultsági és folyósítási szabályait, valamint a rokkantsági rendszer átalakítását követően a megváltozott munkaképességűek ellátórendszerében járó ellátásokat, azok jogosultsági és folyósítási feltételeit külön törvények szabályozzák.

A nyugdíjrendszerben bekövetkező változások lehetővé teszik, hogy 2012-től a nyugdíjak finanszírozása a munkáltatói és munkavállalói befizetésekből történjen, írja a Széll Kálmán Terv 2.0. A magyar társadalom szempontjából kulcskérdés, hogy sikerül-e az öngondoskodás gyakorlatát időben elterjeszteni és megteremteni ennek feltételeit, vagy nem marad más hátra, mint a gyerekek kirepülése után a lakáscsere.

Az öngondoskodás elterjedésének viszont nem kedvez a hazai gazdaság állapota. OTP legfrissebb felmérése szerint 2011 júniusa óta 63-ról 56 százalékra csökkent azok aránya, akik rendelkeznek valamilyen pénzügyi öngondoskodási formával. A bank öngondoskodási indexének márciusi eredményei szerint - bár egyre többen ismerik fel, hogy a jövőjük anyagi biztonságáról való gondoskodás elsősorban a saját feladatuk, nem pedig az államé - 36-ról 34-re csökkent a lakosság öngondoskodási képességét kifejező OTP Öngondoskodási Index százas skálán mozgó értéke.

Leggyakrabban váratlan helyzetre tartalékolnak az emberek, ám tavaly nyár óta folyamatos csökkenés tapasztalható a „vésztartalékokban" is - olvasható a bank közleményében. Míg 2011 júniusában a válaszadók 28 százaléka rendelkezett az előre nem látható helyzetekre félretett pénzzel, az idén márciusban már csak 23 százalékuk. Egyre hosszabb időre elegendő viszont a vésztartalék: szűkre fogott kiadásokkal most átlagosan 20 hónapig tudnának megélni azok, akiknek van ilyen megtakarításuk.

A tartalékok csökkenése szinte valamennyi pénzpiaci megtakarítási formát érintette. Csupán két forma - az egészségpénztár és a START számla - esetében nem tapasztalható változás. Szembetűnő a csökkenés viszont a legnépszerűbb megtakarítási konstrukció, a lekötött betét esetén: 2011 nyarán 20 százalék, jelenleg pedig csupán 13 százalék rendelkezik lekötött betéttel.

A felmérés szerint alacsonyabb lett az egy főre eső öngondoskodási formák száma is. 2011 júniusában a vizsgált 15 konstrukcióból átlagosan 1,5-tel rendelkeztek a válaszadók, jelenleg csak 1,1-gyel.

A konkrét öngondoskodási formákkal kapcsolatos tervek esetén viszont változások tapasztalhatóak. Míg tavaly nyár és ősz között 42-ről 46 százalékra nőtt a konkrét öngondoskodást tervezők aránya (igaz, a tényleges megtakarítási formákkal rendelkezők aránya már akkor is csökkenő tendenciát mutatott), 2012 tavaszán az őszi adatokhoz képest érzékelhető visszaesést mért a kutatás: 41 százalékra csökkent azok aránya, akik bármilyen öngondoskodási formát terveznek.

Forrás: Piac és Profit

Vissza
2011.
augusztus
25. 19:48

Kevesebbet takarítunk meg, mint öt évvel ezelőtt

Kevesebbet takarítunk meg, mint öt évvel ezelőtt A lakosság nagy része hiteltörlesztésre fordítja a megtakarított pénzét, az Aviva kutatásából kiderül, hogy a családok több mint fele kevesebbet tud félretenni, mint 5 évvel ezelőtt. A jelenlegi helyzetben megnő a hosszú távú öngondoskodás jelentősége, amely nélkül a 15-20 év múlva nyugdíjba vonulók nehéz helyzetbe kerülnek.
Tovább
2011.
február
28. 11:31

Nyugdíj: miért vettek ilyen irányt a reformok?

Nyugdíj: miért vettek ilyen irányt a reformok? "Sajnálatos és retrográd" intézkedésnek nevezi hétfői szerkesztőségi elemzésében a Financial Times a magánnyugdíj-pénztári pillérek több közép-kelet-európai országban elkezdett részleges visszafejlesztését, illetve "magyarországi lebontását".
Tovább
2012.
február
06. 10:18

Nyugdíj: nem látszik a stratégia

Nyugdíj: nem látszik a stratégia Sem a demográfiai, sem a foglalkoztatási mutatók nem kedveznek a nyugdíjaknak, ami a korhatárhoz közelállóknak sem ígér sok jót, a fiatalabb nemzedék számára pedig még a mainál is komorabb jövőt jósol. Az elmúlt két évben elkezdődött a nyugdíjrendszer átalakítása, de azt nem látni, milyen hosszú távú stratégia alapján. Az eddigi lépések célja, úgy tűnik, sokkal inkább a pillanatnyi költségvetési lyukak befoltozása, semmint a hosszú távon fenntartható és majdan védelmet, megélhetést nyújtó rendszer kialakítása.
Tovább
2011.
június
05. 08:41

Nyugdíj: szörnyű jövő közeleg

Nyugdíj: szörnyű jövő közeleg Magyarországon egyre többen látják úgy, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer önmagában hosszú távon nem biztosít megfelelő életszínvonalú idős kort, ezért mindenképpen szükséges a pénzügyi öngondoskodás valamilyen formája. Ezt támasztja alá a Generali-Providencia Biztosító legutóbbi felmérése is, melyben többek között a válaszadók pénzügyi tudatosságát, megtakarítási és öngondoskodási hajlandóságát vizsgálták.
Tovább
2011.
február
23. 19:34

Nyugdíj: Több év késéssel épül ki a 3,5-ik pillér

Nyugdíj: Több év késéssel épül ki a 3,5-ik pillér Néhány hete indult az első magyarországi foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató, a hazai piacon még négy-öt hasonló cégnek lehet helye. A szolgáltatásra elsősorban a multik és a családi vállalkozások lehetnek vevők.
Tovább
2012.
február
09. 09:22

Nyugdíj: van kihasználatlan lehetőség

Nyugdíj: van kihasználatlan lehetőség Az itthon ritkán emlegetett foglalkoztatói nyugdíj a svéd modell hangsúlyos eleme, az EU számos országában az állami nyugdíjrendszert legerőteljesebben kiegészítő pillér.
Tovább
2010.
március
29. 18:04

Nyugdíjcélú takarékoskodásra életciklus alap

Nyugdíjcélú takarékoskodásra életciklus alap Az elkövetkezõ idõszak egyik meghatározó befektetési alap terméke a nemzetközi piacon a céldátumra optimalizált életciklus alap (Target-date Fund) lehet, a termékek hazai térnyerése elõtt azonban még számos kérdés áll.
Tovább
2011.
július
01. 17:26

Ön hogy él? A létminimum alatt ,vagy felett?

Ön hogy él? A létminimum alatt ,vagy felett? Magyarország – A tipikusnak tekinthető két felnőttből és két gyermekből álló háztartásban a létminimum 208 ezer forint volt havonta, míg egy egyedülálló nyugdíjasnak 64 562 forint volt a havi bevétele.
Tovább
2012.
január
15. 13:08

Öngondoskodás és kényszerszolidaritás - Mit mond Bokros?

Öngondoskodás és kényszerszolidaritás - Mit mond Bokros? A szerkezeti reformok fontosságát, a tandíj és a vizitdíj szükségességét hangsúlyozta Bokros Lajos, az MDF színeiben megválasztott európai parlamenti képviselő a Gyurcsány Ference vezette Demokratikus Koalíció (DK) gazdaságpolitikai konferenciáján.
Tovább
2011.
április
13. 08:29

Öngondoskodás önvédelemből

Öngondoskodás önvédelemből A demográfiai helyzet romlása miatt már nincs messze az az idő, amikor két aktív dolgozónak kell kitermelnie egyetlen nyugdíjas járandóságát. A tűzoltás jeleként értelmezhető, hogy a kormány felmondta a kockázati közösséget, amelyet a magán-nyugdíjpénztári rendszer testesített meg a később fizetendő nyugdíjköltségek megosztására. Kétségtelen, hogy a majdan nyugdíjba vonuló visszalépett tagok az eredetileg 75 százalék helyett a teljes összegű állami nyugdíjra kaptak garanciát a kormánytól, ám hogy erre két évtized múlva honnan lesz pénz, azt nem tudni.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART