2011.
december
14. 10:47

Orbán az új Munka törvénykönyvéről

Címkék:
Orbán Viktor Az új Munka törvénykönyve nem száz százalékban a kormányzati szándékot tükrözi, ugyanis az érdekképviseletekkel létrejött megállapodás között olyan pontok is vannak, amelyekkel a kabinet nem ért egyet - mondta a miniszterelnök a Munka törvénykönyvéről szóló javaslat keddi záróvitájában, az Országgyűlésben.

Orbán Viktor kifejtette: bár a megállapodásnak több olyan pontja is van, amellyel a kormány nem ért egyet, mert úgy véli, másképpen kellett volna szabályozni az adott kérdést, de mégis elfogadott érdek-képviseleti álláspontokat, és "valódi kompromisszumokat kötött". Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kormánynak felelősséget kell vállalnia a törvény olyan szövegrészeiért is, amelyek kompromisszumosak.

A kormányfő szerint azonban az új Munka törvénykönyve összességében nagyobb biztonságot és gazdasági teljesítményt hoz majd az országnak.

Arra az LMP-s felvetésre, hogy a XXI. századhoz méltó törvényre van szükség, zárszavában úgy reagált: ez így van, a "bökkenő", hogy "Európa legjobb koponyái" ma éppen lázasan azon gondolkodnak, hogy milyen lesz ez a század. Egy biztos - folytatta a miniszterelnök -, hogy Magyarországnak el kell érnie az európai foglalkoztatási átlagot - ami 65 százalék, szemben az 55 százalékos magyarral -, majd meg is kell haladnia azt, és meg kell közelítenie a 75 százalékos amerikai aktivitási rátát.

A munkásvédelem első számú felelőse a kormány

Orbán Viktor azt mondta, úgy látja, egyetértés van a kormányzat és az ellenzék között abban, hogy munkaalapú társadalmat kell kiépíteni Magyarországon, az embereknek pedig tisztességes munkáért tisztességes bért kell kapniuk. A munkásvédelem kérdésében eltérnek a vélemények - jelentette ki hozzátéve, hogy ma elfogadhatatlanul kiszolgáltatottak a munkavállalók, de szerinte a szakszervezetek aligha lesznek képesek arra, hogy megvédjék a munkásokat, ezért a munkásvédelem első számú felelőse a kormány.

A részmunkaidővel kapcsolatos ellenzéki kifogásokra reagálva szólt arról is, hogy a kormány továbbra is úgy gondolja: a részmunkaidő igenis segíti a családokat.

A miniszterelnök azt mondta, azokat a hozzászólásokat, amelyek "osztályharcos gyökerekről fakadnak", nem tudják érdemben megfogadni, felfogásuk szerint ugyanis "nem az osztályharcra kell törekedni, hanem az osztálybékét kell célul kitűzni, ha úgy tetszik, osztály-együttműködést kell létrehozni, ami a mi nyelvezetünkben egy szélesebb értelmű nemzeti együttműködést jelent".

A regionális minimálbér csak egy lehetőség

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár zárszavában arra tért ki, hogy a kormány azokkal a szakszervezetekkel kereste a megállapodást, amelyek erre nyitottak voltak, és nem ragaszkodtak a jelenlegi Munka törvénykönyvéhez.

A regionális minimálbér bevezetésével kapcsolatos ellenzéki aggályokra úgy reagált: ez csak egy lehetőség, amely akkor válhat szükségessé, ha így menthetők meg munkahelyek egy térségben.

A záróvitában az MSZP képviselői arról beszéltek, hogy az új Munka törvénykönyve alapján az embereknek többet kell majd dolgozniuk ugyanannyi vagy kevesebb pénzért. Bírálták egyebek mellett a regionális minimálbér bevezetésének lehetőségét, és megerősítő népszavazást sürgettek az új jogszabályról. A szocialista Gúr Nándor megjegyezte, hogy pártja több mint ötszáz módosító indítványa közül egyet sem támogatott a kormányoldal. Az LMP szerint az új törvénykönyvvel nem lesz több munkahely, a Jobbik pedig a többi között arról beszélt, hogy a kabinet ellehetetleníti a szakszervezetek létét.

Elfogadta a parlament

Elfogadta az Országgyűlés az új Munka törvénykönyvéről szóló javaslatot, amelynek rendelkezései 2012. július 1-jén lépnek hatályba. A képviselők az MSZP kezdeményezésére név szerinti szavazással fogadták el a jelenlegi - 1992-ben hozott - törvényt felváltó jogszabályt, amelyre az ellenzéki frakciók nemet mondtak.

Az alapszabadság húsz nap marad. A munkáltatóknak évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadniuk.

Az új törvény alapján a védett kor továbbra is az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évre vonatkozik, azonban a munkaadó felmondással a határozatlan időtartamú munkaviszonyt csak akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, illetve olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

A mostani szabályozáshoz képest kétszázról 250 órára emelkedik a rendkívüli munkaidő éves korlátja, a kollektív szerződésben pedig legfeljebb háromszáz órát lehet kikötni.

Újdonság az is, hogy a kormány a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű minimálbért állapíthat meg, így annak meghatározásakor figyelembe kell venni az egyes nemzetgazdasági ágazatok és földrajzi területek munkaerő-piaci sajátosságait is.

Forrás: MTI/Napi Gazdaság

Vissza
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART