2011.
február
05. 13:53

Orbán: Nem dughatjuk homokba a fejünket

Orbán Viktór (uniós elnökség) Azok a lépések, amiket Magyarország tesz a nyugdíjrendszer reformja, a munkaerőpiac rugalmassá tétele, vagy az adórendszer ügyében, messzemenő intézkedések - mondta el Orbán Viktor miniszterelnök szombaton, a parlamentben tartott sajtótájékoztatóján. Ugyanitt arról is beszélt, hazánk akkor fogja tudni utolérni a nyugatot, ha mi magyarok többet dolgozunk és kedvezőbb adórendszerünk van, mint a nyugati országoknak. Leszögezte: a jelenlegi helyzet szerint nincs rá esély, hogy Magyarország 2020 előtt csatlakozzon az euróövezethez

Áttörés értékű eredményt értünk el a miniszterelnöki csúcstalálkozón - mondta el Orbán Viktor az uniós állam- és kormányfők pénteki brüsszeli találkozóján született energiapolitikai döntésekre célozva. Olyan politikai döntések születtek, amelyek évtizedekre meg fogják határozni az európai gazdaság jövőjét. Fel fogjuk számolni azt a helyzetet, hogy nincs egységes energiapiac az Európai Unióban. Európa területén energiaszigeteket látunk, nincs összefüggő rendszer. Az a döntés született, hogy a szabályozási rendszer leépítésével és a hiányzó infrastruktúra megépítésével az unió teljes területén létrejöhet az univerzális energiahálózat. Ez a gázra, az olajra és az elektromos áramra egyaránt érvényes - erősítette meg a miniszterelnök. Hozzátette: fel kell számolni a külső energiafüggést; a cél az, hogy minden tagállam legalább két, egymástól különböző, független forrásból tudjon energiához jutni. Ennek érdekében a legmagasabb szintre kell emelni az észak-déli hálózatok programját. Magyarország energiaellátását függetlenné kell tenni, egy olyan kapcsolati rendszer kiépítésével, melynek segítségével minden irányból képesek legyünk energiát bevonni a magyar rendszerbe.

Szabadulás a csapdából

Az energiahálózattal kapcsolatban kifejtette: folyamatban van a magyar és a szlovák, a magyar és a román, a magyar és a horvát gázrendszerek összekötése. Horvátországgal jövő kedden Zágrábban írják alá a hiányzó két megállapodást a gázellátás összekötéséről. Szlovákiával szintén megszületett az egyezség, és északi szomszédunk Lengyelországgal is szándéknyilatkozatot írt alá hálózataik összekötéséről. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter Szlovéniával is tárgyal egy lehetséges összekapcsolódásról.

Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország ezek hatására néhány éven belül a Fekete-tenger, a Balti-tenger, az Adria, Azerbajdzsán és akár Észak-Afrika felől is rendelkezni fog energiaellátási lehetőséggel, és ezzel "egy óriási csapdából fog kiszabadulni. Hozzátette azt is, hamarosan döntés születik a Paksi Atomerőmű új blokkjának megépítéséről is, amely a régivel együtt képes lesz ellátni Magyarország áramigényének 60 százalékát.

Összefogtak az eurózóna tagországai

Az uniós tagállamok adóssága gyorsuló ütemben nő, az adósságválság nem állt meg, és ha ilyen ütemben halad tovább, akkor 2014-2015-re az államadósság mértéke átlagosan számolva 100 százalék fölé fog emelkedni a tagországokban - mondta el Orbán Viktor.

A kormányfő hangsúlyozta: ennek tükrében állapodtak meg pénteken Brüsszelben arról, hogy német-francia javaslatra versenyképességi paktum néven ezentúl rendszeresen találkoznak egymással a 17 euróövezeti tagország állam- és kormányfői. Az első ilyen találkozó márciusban lesz. Ezeken a találkozókon külön, csak rájuk vonatkozó gazdasági és politikai döntéseket hoznak majd az eurózónához tartozó országok.

Orbán Viktor úgy foglalta össze a helyzetet: "a 17 érintett ország vezetői arra a következtetésre jutottak, hogy a 27-ek keretein belül nem tudják kezelni az eurózóna válságát, ezért 17-en fogják megoldani azt, eddig szokatlan eszközökkel". A miniszterelnök leszögezte: ez nem a szétesése vagy a szakadása az Európai Uniónak, pusztán arról van szó, hogy egyetlen pénz sem tud megállni a lábán, ha nincsen mögötte egységes költségvetési vagy adópolitika. Orbán Viktor szerint ezt egyébként akkor kellett volna megalkotni, amikor létrehozták az eurót.

"Meg kell erősíteni a hajót"

Az európai gazdaság nincs túl a válságon - mondta Orbán Viktor. A horizonton nagy hullámok közelednek Európa országainak gazdasága felé. Komoly veszélyhelyzet van, az hogy a kontinens kint lenne a válságból, illúzió, de pánikra nincsen ok. Ha valóban ilyen nagy hullámok közelednek a világgazdaságban, akkor meg kell erősíteni a hajót. Biztonságossá kell tenni és korszerűsíteni kell, mielőtt ideérnek a hullámok. Ez Magyarország számára a legfontosabb kérdés - húzta alá.

A magyar "hajó megerősítésének" egyik lépése a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által pénteken Brüsszelben bejelentett stabilitási alap is. A 250 milliárdos alapról szóló kormányrendeletet várhatóan hétfőn írja alá a miniszterelnök. Orbán Viktor hangsúlyozta: a kormány nem enged a 3 százalék alatti költségvetési hiánycélból, és az államadósság csökkentéséből sem.

Arra a kérdésre, hogy akkor honnan lesz meg a 250 milliárd, Orbán Viktor azt felelte: ez Matolcsy György és államtitkára dolga: a nemzetgazdasági miniszter döntött úgy, hogy egy stabilitási alap felállítását javasolja, és annak mértékét is ő határozta meg.

A miniszterelnök kiemelte: ezt a stabilitási alapot csak akkor használja fel a kormány, ha azt a gazdaság helyzete megengedi, és "elmúlt a veszély." Orbán Viktor szerint a stabilitási alap tulajdonképpen azt a helyzetet akadályozza meg, hogy ma nem látható külső események hatására módosítani kelljen a költségvetést - amiről ma egyébként szó sincsen -, illetve az alap megnyugtatja a piacokat is.

2020 előtt nincs magyar euró

A csillagok jelenlegi állása szerint 2020 előtt nem lehet elképzelni Magyarország csatlakozását az eurózónához - jelentette ki Orbán Viktor. Hangsúlyozta: örül, hogy az eurózóna tagállamai "meg fogják menteni és erősíteni az eurót", ami szerinte "szép jövő előtt áll". Magyarországnak ezalatt a saját dolgával kell foglalkoznia, hogy hamarosan az legyen a kérdés, hogy mikor vezetjük be az eurót. A kormányfő ugyanakkor kiemelte: véleménye szerint az eurózónához való csatlakozás feltételei radikálisan meg fognak változni a tagállamok közti egységes költségvetési politika irányába. Magyarország viszont nem támogathatja az egységes adóharmonizáció felé tett lépéseket, mert azzal elveszne a versenyelőnye a többi uniós tagállammal szemben.

Nyugodt politika szükséges

A miniszterelnök szerint a következő 2-3 hónapban a monetáris politika átalakításával létre kell hozni a kormány és az új, kibővülő monetáris tanács között az együttműködés higgadt és hatékony formáját, a mostani ugyanis káros a gazdaságra. A kormányfő szerint "újra meg kell nyitni" a tavaly ősszel a sajtóban lezajlott vitát Surányi György korábbi és Simor András jelenlegi jegybankelnök között, amely a monetáris politika eszközeiről és céljairól szól. Orbán Viktor hangsúlyozta: a monetáris politika "a lassú mozgású sportok közé tartozik", vagyis nyugodtság kell hozzá, nem "rángatással" kezelni. A miniszterelnök azt is hangsúlyozta: tévesek azok a sajtóhírek, miszerint a kormány az inflációs cél emeléséről döntött volna.

Magyarország nem engedhet

Azok a lépések, amiket Magyarország tesz a nyugdíjrendszer reformja, a munkaerőpiac rugalmassá tétele, vagy az adórendszer ügyében, messzemenő intézkedések - jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, hazánk akkor fogja tudni utolérni a nyugatot, ha mi magyarok többet dolgozunk és kedvezőbb adórendszerünk van, mint a nyugati országoknak. Ha ez a kettő meg van, akkor van esélyünk, ha bármelyiket elveszítjük, elveszik tőlünk, vagy lemondunk róla, az esély elvész.

A magyar gazdaság helyzetével kapcsolatban elmondta: nem dughatjuk homokba a fejünket. Biztonságba kell helyezni az ország költségvetését, fel kell készülni akár a legkomolyabb veszélyhelyzetre is.

Csak sémákkal nem lehet kezelni a magyar gazdaság helyzetét - folytatta. Olyan súlyos az örökség, amit kaptunk, hogy azt hagyományos eszközökkel nem lehet orvosolni. Ha megpróbálnánk, "belegebedne mindenki". Ezt nem lehet megengedni. Tartanunk kell a három százalékos hiányt, az államadósságot csökkenteni kell, nekünk magyaroknak a legjobb adórendszerre van szükségünk - szögezte le.

Forrás: fidesz.hu


Vissza
2011.
február
05. 06:51

Elképesztően nehéz a kormány dolga nyugdíjügyben

Elképesztően nehéz a kormány dolga nyugdíjügyben A nyugdíjpénztártagok többsége az állami rendszert választotta a hétfői határidőig, így sikerrel zárult az első kör a kormány szempontjából, azonban a neheze csak most következik. Kedvezőtlen körülmény többek között, hogy a tehetősebbek maradtak a szektorban, míg a reálhozamok kifizetése is százmilliárdokba fog kerülni. Számításaink szerint az állam mindössze 1100-1200 milliárd forintnyi értékpapír értékesítéséről dönthet az április végén, vagy inkább május végén meginduló vagyonátadás után. Közel sem egyértelmű, hogy milyen módon teremtik elő a nyugdíjak kifizetésére szükséges 530 milliárd forintnyi készpénzt, az viszont biztos, hogy a befektetési alapok jegyei fokozatosan értékesítésre kerülhetnek.
Tovább
2011.
február
02. 13:56

Itt a kritika az IMF-től!

Itt a kritika az IMF-től! Az IMF itteni képviseletének vezetője úgy látja, hogy néhány intézkedés gyengítheti a hosszú távú fenntarthatóságot, ilyen például a nyugdíjrendszert érintő változtatás, amellyel a kormány hosszú távú elkötelezettséget, a jövő nyugdíjainak kifizetését vállalja, a szektorokat terhelő átmeneti adók pedig a befektetői bizalmat gyengíthetik - számol be az MR1-Kossuth Rádió. Hamarosan olvasható lesz az IMF új országjelentése is, amelyben a gazdasági kormányzás gyengítésével kapcsolatban bizonyos kétségeket is megfogalmaznak.
Tovább
2011.
február
04. 18:41

Matolcsy tárcája durván visszaszólt az IMF-nek

Matolcsy tárcája durván visszaszólt az IMF-nek 2008 után egy sor politikus, nemzetközi pénzügyi szervezet és hitelminősítő intézet hitelessége kérdőjeleződött meg, amikor nem fedezték fel a nemzetközi pénzügyi szabályozás hiányosságait és nem jelezték előre időben a pénzügyi válságot - írja a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye, a szaktárca visszavág az IMF-nek a piaci hangulathoz képest szokatlanul pesszimista elemzéséért. Köztük találjuk a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) is - írja az NGM -, amelynek egyébként különös felelőssége van a nemzetközi pénzügyi rendszer stabilitásának megteremtésében.
Tovább
2011.
február
03. 16:25

Szokatlanul keményen kritizál az IMF

Szokatlanul keményen kritizál az IMF A gazdaság törékeny állapotára és a külső forrásokra való rászorultság miatti nagyfokú sérülékenységre tekintettel nagyon fontos egy középtávú makrogazdasági keret kidolgozása, ami csökkenti a bizonytalanságot és a kockázati prémiumokat - idézi az IMF igazgatótanácsának értékelését a portfolio.hu.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART