2011.
május
13. 20:57

Öregedő társadalmak: vesztes a rendszerváltó generáció

rendszerváltás Nyugaton is generációs feszültséget okoz a társadalom elöregedése, a rendszert váltó országokban pedig kifejezetten a vesztesek közé tartoznak a nyugdíjasok.

A nyugati civilizációkban egyre komolyabb probléma a társadalom elöregedése, amely sokszor generációs feszültséget okoz. A fiatalokra teherként nehezedik az idősebbek eltartása, akik azonban az életüket végig dolgozták, és úgy érzik, alighanem joggal, hogy jár nekik idős korukra a gondoskodás. A társadalmi hozzáálláson kellene változtatni, illetve létező technikákkal javítani a kommunikációt, oldani a feszültséget a generációk között – mondja Julian Hughes, a Newcastle-i Egyetem időskor szakértő pszichiátere.

Szerinte ha megkérdezzük az embereket, általában pozitívan nyilatkoznak az öregekről, hiszen minden családban vannak idősebbek, akiket tisztelnek, szeretnek. De a társadalom valójában sokkal kevésbé toleráns. Sokan aggódnak a demográfiai helyzet miatt, egyre több lesz az idős ember, akiket a fiataloknak kell eltartani. Így ezt ők gazdasági és sok esetben személyes tehernek is érzik.

A professzor úgy véli, mindenképpen alkalmazkodnunk kell. Nagy-Britanniában már most is rosszabb anyagi helyzetben vannak az idősek, kérdés, hogy ez a különbség növekedni fog-e, vagy a társadalom a legtöbbet tudja majd kihozni az idősebb generációból. Az biztos, hogy változásra szükség van, akár abban, ahogy viszonyulunk az idősek felé, de abban is, ahogy ők saját magukat kezelik. „Most is úgy beszélünk az idősekről, mintha egy különálló csoportot alkotnának, pedig ugyanúgy a társadalom részei. Az életformákat kell összecsiszolni.”

Az életkori szakaszok eltolódnak, sok minden későbbre tolódik, például a gyerekszülés is. Julian Hughes azt mondja, az élet is meghosszabbodott, és fittségtől is függ, hogy kit tekintünk idősnek. A geriátriai osztályokat nemrég még 70 körüli emberek töltötték meg, manapság ők még saját életüket élik otthon, aránylag aktívan, és az osztályok átlagéletkora 80 körül van.

A mai idősek tehát sokban különböznek a 20 vagy 50 évvel ezelőttiektől. Egy kutatás során sok ember megerősítette, hogy az élet minősége idős korra sok szempontból javul. Az életminőség fiatalkorban elég jó, aztán, amikor az ember középkorú, egy kicsit rosszabb, mert túl sok a megterhelés: a munkahelyi stressz, a család eltartása, gondoskodás az idősebb családtagról, aztán ez újból javul, mikor az ember maga idősödik. A Newcastle-i Egyetem egy kutatása során minden 85 éves newcatle-i embert megkérdeztek, és az derült ki, hogy bár sok, az öregséggel összefüggő betegségük volt, mégis, amikor megkérdezték tőlük, hogy élvezik-e az életet, majd mindegyikük igennel válaszolt. Sok idős önkéntesként dolgozik, nem fizetésért, hanem jótékony céllal. Nem negatívan állnak saját életükhöz, sőt inkább ellenkezőleg. Van idejük az unokáikra, kulturális elfoglaltságra, amire korábban kevésbé volt.

Jó lenne tehát csökkenteni a generációk közti feszültséget de, ahogy a professzor mondja, a társadalmi viszonyuláson mindig nagyon nehéz változtatni. Úgy gondolja, hogy oktatásra, nyilvánosságra van szükség, például több idős jelenjen meg a médiában. Nemrég botrány volt Nagy-Britanniában, amikor néhány korosabb műsorvezetőt a BBC levett a képernyőről, úgy tűnt, hogy az életkoruk miatt. Egyikük pert indított és nyert. „Ahogy fontos, hogy a képernyőn különböző etnikumhoz tartozó személyiségek megjelenjenek, és reprezentálják a társadalom összetételét, ugyanez kellene, hogy igaz legyen a különböző korcsoportokra is” – mondja Julian Hughes.

Hogy Magyarországon mennyiben más az idősek helyzete, akiknek életében nagy változást hozott a rendszerváltás, arról Talyigás Katalin szociológust kérdeztük. Ő úgy látja, húsz év elteltével teljesen más időskorú népesség él, más igényekkel, lehetőségekkel. Van biológiai, van pszichológiai és van társadalmi idősödés. És ebben az utóbbiban lényeges változások történtek. Megváltozott a körülöttünk lévő világ, és ha az idősek nem vesznek részt az információs társadalomban, akkor kimaradnak. Pedig az információs lehetőségek segítségével megnő a tudásuk. Ezért most a hatvannál idősebb korosztály már aktív, nem akar úgy megöregedni, mint a szüleik. Pozitív időskor-modell szükséges, amely az időskor plusz oldalait kell kiemelni.

A szociológus szerint hihetetlenül fontos a generációk közti együttműködés, hiszen az egymásra utaltság egy egészséges társadalomban nélkülözhetetlen. Három szakaszra lehet tagolni a korosztályt. A fiatal idősek - angol terminológiával go-go idősek - aktívak, folytatják a munkájukat, ez a korszak 70-75 éves korig tarthat, aztán jön a lassan haladó életkor, a slow-go idősek, nekik bizonyos segítségre szükségük van ahhoz, hogy önállóan éljenek, és van az aggkor, a no-go szakasz, amelynek már tényleges segítségre van szüksége.

Talyigás Katalin úgy véli, ha aktív éveikben úgy dolgoztak az emberek, hogy megteremtették az időskori életük feltételeit, akkor az ő nyugdíjas koruk nem tehertétel a társadalomnak. De az átmeneti, rendszerváltó társadalmakban az idősek nem tudtak elegendő tőkét felhalmozni, és különösen nehéz helyzetben vannak a Ratkó-korszakban születettek, mert sokan kényszervállalkozóként dolgoztak, és most csak minimális nyugdíjat kapnak. És közben az idősek több segítséget adnak a fiataloknak, mint amennyit kapnak, hiszen sok fiatal munkanélküli, és előfordul, hogy csak a nyugdíj a biztos jövedelem a családban.

„Olyasfajta harmonikus kapcsolatra lenne szükség, amelyben mindkét generáció tiszteli egymást. Ez sajnos sokszor hiányzik” – mondja a szociológus, hozzátéve, ahhoz, hogy integrált társadalom legyen, a társadalomnak kell egyes tagjai felé felelősséget vállalni, és többet tennie ezért az integrációért.

Forrás: MR

Vissza
2011.
február
01. 07:27

Emelkedő nyugdíjkorhatár Európában

Emelkedő nyugdíjkorhatár Európában Újabb európai országok próbálják meg későbbre tolni a munkavállalók nyugállományba vonulását. A demográfiai folyamatok megkövetelik, hogy egyre tovább dolgozzunk. Európában ma már több a nyugdíjas, mint a pályakezdő fiatal.
Tovább
2011.
január
07. 11:46

EU-vélemény: emelni kell a nyugdíjkorhatárt

EU-vélemény: emelni kell a nyugdíjkorhatárt A magyar nyugdíjpolitika nem kerül be az EU ajánlások közé. Az EU foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztosa szerint tavalyi képe alapján Magyarország "nem tartozik az instabil EU-tagállamok közé", de ezt természetesen el lehet rontani.
Tovább
2011.
február
18. 05:52

Európa megőszül

Európa megőszül Az Európai Bizottság a tagállamokat győzködi, hogy nyugdíjkorhatáraikat "automatikusan igazítsák" az országokban várható élettartamhoz.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART