2011.
március
20. 09:50

Ötmilliárd forint két hét kialvatlanságért - megéri?

Címkék:
óra Oroszországban idén utoljára állítják át az órákat a nyári időszámításra, ugyanis úgy gondolják, hogy a harminc évvel ezelőtt bevezetett nyári időszámításnak ma már több kára van, mint haszna. A közvilágítás a fényviszonyokat érzékelve automatikusan kapcsol be és ki, és a napnyugta nyáron különben is kitolódik. Mi értelme, ha még este tízkor is világos van? Megnéztük, nálunk hogyan vélekednek erről az emberek.

A szolnoki Székely Laura mindig is a nyári időszámítás híve volt.— Örülnék neki, ha egész esztendőben a nyári időszámítás lenne érvényben — mondta. — Akkor talán télen sem sötétedne olyan hamar — fogalmazta meg véleményét Laura. A húszas éveiben járó hölgynek az óraátállításhoz kötődik egy németországi élménye.

— Bébiszitterként tartózkodtam odakint, és szombaton Münchenben voltunk bulizni a barátnőmmel — folytatta. — Valamikor hajnalban értünk haza, és nekem vasárnap már dolgozni kellett volna. Mivel ősz volt, így plusz egy órával tovább aludhattam, ami nagyon jólesett. Talán ez az egyetlen pozitív dolog az óraátállításban, hogy ősszel tovább alhatunk egy kicsivel — fűzte hozzá Laura.

Azonban nem csak Laura lenne elégedett azzal, ha egész évben nyári időszámítás lenne.
 

— Alig várom, hogy vége legyen a télnek, mert olyan érzés, mintha téli álmot aludnék — mesélte a szolnoki Kovács Réka. — A munkaidőmnek öt órakor van vége, de mivel négykor már sötétedik télen, így semmit nem tudok otthon csinálni. Hazamegyek és úgy érzem, mintha téli álmot aludnék. Nem tudok kimozdulni sehova, hisz már kedve sincs olyankor az embernek semmihez. Alig várom, hogy tavaszodjon és óraátállítás legyen, mert olyankor még ötkor kezdődik az élet. Fél tízig világos van, így a munkaidő után belefér még akár a strand is — fűzte hozzá.

A szajoli H. Péter viszont nem örül az átállításnak. Úgy véli, azzal nem spórolunk semmit.
— Azért, mert nyáron tovább van világos egy órával, szerintem nem kellene átállítanunk a vekkert — fogalmazta meg Péter. — Továbbá a világításon megspórolt energia elenyésző ahhoz képest, amit a háztartási gépek – például a légkondicionáló, tévé — fogyasztanak ébren töltött óráinkban. Ráadásul a szervezetet is megviseli az átállás — fejtette ki álláspontját Péter.

A szolnoki Katona Gábor is Péter véleményén osztozik.
— Abszolút ellenzem az óraátállítást, mert úgy gondolom, kevés áramot lehet megtakarítani vele — válaszolt kérdésünkre Gábor. — Továbbá az átálláskor mindig napokat vesz igénybe, amíg a szervezetem megszokja az új időszámítást — zárta szavait.

De, hogy valójában mennyit is spórolunk az óraátállítással, megkérdeztük Petkov Orsolyát, a Mavir — Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság — kommunikációs munkatársát.
— Az óraátállítások körüli napok, hetek összevetése persze így is szolgálhat érdekes adatokkal — kezdett bele Petkov Orsolya. — Az új időszámítás kezdete előtti és utáni hét munkanapjait átlagolva szembetűnő, hogy az átállítás után a fogyasztás mindig kevesebb. A tavaszi átállítás után egy órával később kell bekapcsolni a lámpákat, de nagyjából ugyanakkor megyünk aludni. A naponta megtakarított energia megközelítően ezer háztartásnak lenne elegendő egész évre. Egy év alatt körülbelül 120 GWh-val kevesebb energia fogy az országban, ami hozzávetőleg ötmilliárd forinttal csökkenti az ország éves villanyszámláját.

Más összehasonlításban: ez a mennyiség lényegében egy kisebb vidéki város éves fogyasztásának felel meg — nyilatkozta Orsolya, aki hozzátette, mivel ekkora megtakarítást eredményez a tavaszi óraállítás, így abszolút hasznosnak mondható.
— Még senki nem kezdeményezte ennek megszűnését, mint Oroszországban — folytatta. — Egyébként mivel a nyári időszámítást Európa-szerte és itthon kormányrendelet alapján vezették be, a rendszer kizárólag csak egységes európai döntés alapján szűnhetne meg — zárta szavait Petkov Orsolya.

Forrás: Megyei Hírek

Vissza
2010.
február
23. 14:06

Hagyd aludni a nagypapát!

Hagyd aludni a nagypapát! Az idősek alvási szokásait vizsgálták kaliforniai kutatók. Különös eredményre bukkantak. Nem igaz, hogy az idősebbeknek kevesebb alvásra lenne szükségük mint a fiataloknak, állapították meg amerikai kutatók. Az időseket sújtó gyakori felébredések oka, valószínűleg egészségügyi problémákból adódik.
Tovább
2010.
december
14. 06:34

Valóban szükségünk van hét óra alvásra?

Valóban szükségünk van hét óra alvásra? Igen, valóban, állítja egy amerikai alváskutató. Bár az, hogy valakinek mennyi alvásra van szüksége, egyénenként változó, de a különbségek nem nagyok, és a legtöbbünknek, ideértve az idősebbeket is, 7-8 óra alvást igényelne a szervezete.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART