2011.
augusztus
04. 19:05

PPP, MÁV, BKV: beleharapnak a nyugdíjvagyonba

300 milliárd jut a MÁV adósságára, 78 milliárd a BKV-ra, és 200 milliárdig váltja ki az állam a PPP-projekteket - tovább apad a nyugdíjvagyon.

Átvállalja az állam a MÁV 300 milliárd forintos és a BKV 78 milliárd forintos adósságát - derül ki a Magyar Közlöny csütörtöki számában megjelent kormányrendeletből. Ebben a kabinet elrendeli a PPP-beruházások felülvizsgálatát azzal, hogy azok megszüntetésére, állami tulajdonba vételére 2011-ben kerüljön sor legfeljebb 200 milliárd forintos összeghatárig.

A határozat szerint a nemzeti fejlesztési miniszternek és a nemzetgazdasági miniszternek kell meghatároznia a MÁV-csoport, elsődlegesen a MÁV Zrt. és a MÁV Trakció Zrt., valamint a BKV Zrt. hitelviszonyon alapuló adóssága átvállalásának elveit, tartalmát és ütemezését azzal, hogy az átvállalás összege nem haladhatja meg a MÁV-csoport esetében a 300 milliárd forintot, a BKV Zrt. esetében a 78 milliárd forintot. A kormány e rendeletben felkéri a főpolgármestert, hogy az erről szóló tárgyalásokon vegyen részt.

Miért van szükség az ÁKK-ra?

A két szakminiszter az Államadósság Kezelő Központ Zrt. bevonásával tárgyal majd az érintett felekkel az adósságátvállalások jogi és pénzügyi feltételeiről. A rendelet kitér arra is, hogy az adósságátvállalás miatt módosul a 2011. évi költségvetés.

Az ÁKK bevonására vélhetően azért van szükség mert az állam a nyugdíjpénztári forintokból finanszírozza ezeket, a Széll Kálmán Tervben már megjelölt tételeket. A vagyon elenyésző része van azonban készpénzben, amire az államnak most nagy szüksége van, így a vagyonelemek eladásába bele kell húznia az ÁKK-nak (ez már meg is kezdődött, hiszen július 20. után már lehetősége volt erre az államnak). A Privátbankár az Aegontól és a Pioneer Alapkezelőtől úgy értesült, a pénztári vagyon felélése valóban megkezdődött, csak az Aegonnál lévő vagyonelemekből 30 milliárdot értékesített az ÁKK. Úgy tudjuk eddig összesen 40 milliárdot vett ki az alapokból az állam.

Mit vár a pénzért cserébe az állam?

A Széll Kálmán Terv a közösségi közlekedésről szólva azt rögzíti, hogy 2012. január elsejével alakul meg a Nemzeti Közlekedési Holding, és kezdődik meg a közösségi közlekedés szervezeti konszolidációja. Tarlós István, főpolgármester még tavasszal pedig azt jelentette be, hogy az állam várhatóan átvállalja a BKV adósságát.
Nemcsak pénzt kapnak azonban a súlyosan eladósodott közcégek. A nemzeti fejlesztési miniszter feladatul kapta, hogy az adósságátvállalás kapcsán készítsen előterjesztést a kormány részére, ennek tartalmaznia kell a társaságok ésszerű alapokon nyugvó költség-hatékony átalakítására, a nemzeti közlekedési irányító szervezet keretében elérhető legnagyobb megtakarítására, a jelenleg fennálló díj- és kedvezményrendszer átalakítására, valamint az adósságállomány újratermelődésének elkerülését biztosító működési modellre vonatkozó javaslatot. Az előterjesztésnek szeptember 30-ig kell elkészülnie.

A csütörtökön megjelent és péntektől hatályos rendeletben a kormány elrendelte a köz- és magánszféra együttműködésében megvalósuló (úgynevezett PPP) beruházások állami tulajdonba vételi lehetőségének célszerűségi és hatékonysági szempontokon alapuló haladéktalan felülvizsgálatát. A rendelet szerint erre a közpénzek takarékos és átlátható felhasználásának előmozdítása érdekében van szükség.

Az állami feladatellátás infrastrukturális feltételeinek hosszú távú megteremtése céljából a PPP-beruházások megszüntetésére 2011-ben kerülhet sor legfeljebb 200 milliárd forint összeghatárig úgy, hogy a megszüntetés további évekre vonatkozó kötelezettségvállalást, a létesítmény üzemeltetésén kívül, nem jelenthet - szögezi le a rendelet.

A fejlesztési miniszternek kell kidolgoznia az állami tulajdonba veendő PPP-beruházások kiválasztásának gazdasági-pénzügyi és ágazati-szakmai szempontokat egyaránt figyelembe vevő szempontrendszerét, valamint ez alapján kell konkrét, lehetőség szerint projekt-mélységű javaslatot terjesztenie a kormány elé.

A tárcavezetőnek szeptember 30-ig kell a kormány elé javaslatot tennie arról, hogy miként állapodik meg a beruházásokat tulajdonló magánpartnerekkel az állam által kezdeményezett megszüntetés feltételeiről, miként gondoskodik a technikai háttér (elsősorban a jogi munka) előkészítéséről. A nemzetgazdasági miniszternek pedig a PPP-beruházások megszüntetése kapcsán elő kell készítenie a költségvetési törvény módosítását.

Forrás: Privátbankár

Vissza
2010.
november
09. 23:31

Oszkó: 2-3 év hiányelfedésért 20-30 évre luk a nyugdíjban

 Oszkó: 2-3 év hiányelfedésért 20-30 évre luk a nyugdíjban Oszkó Péter volt pénzügyminiszter nem tartja indokoltnak a kötelező magánnyugdíj-pénztári befizetések állami kasszába való terelését. Szerinte ez a lépés csak időlegesen hidalja át azt a hiányosságot, hogy a kormány nem vágta vissza a kiadásait.
Tovább
2010.
december
20. 18:56

A nyugdíjpénzek elköltése növeli az államadósságot

A nyugdíjpénzek elköltése növeli az államadósságot Amennyiben a magán-nyugdíjpénztári megtakarítást, illetve a 12 év alatt felhalmozott vagyon egy részét elkölti a kormány, akkor az növeli az államadósságot - felelte egy kérdésre Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, a hétfői tájékoztatón.
Tovább
2011.
június
15. 10:27

A nyugdíjvagyon 5 százalékot törleszt az államadósságból

A nyugdíjvagyon 5 százalékot törleszt az államadósságból 2.95 ezermilliárd forintot (16.1 milliárd dollár) tesz ki az átvett magán-nyugdíjpénztári vagyon, miután a magánnyugdíjpénztár tagok 97%-a visszalépett az állami pillérbe.
Tovább
2011.
július
05. 11:16

A nyugdíjvagyon nélkül 6,6 százalék a hiány

A nyugdíjvagyon nélkül 6,6 százalék a hiány A magán-nyugdíjpénztári vagyon átadásának köszönhetően az első negyedévben soha nem látott mértékű, 2200 milliárd forint volt a költségvetés többlete. A vagyon nélkül azonban a GDP 6,6 százaléka volt a hiány, ami rosszabb, mint tavaly ugyanebben az időszakban.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART