2013.
augusztus
02. 14:41

PSZÁF: ajánlások a nyugdíjpénztárakkal kapcsolatban

PSZÁF A választható portfóliós rendszerbe (vpr) történő belépéshez és a portfóliók közötti választáshoz az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjainak ismerniük kell minden, a megalapozott választást lehetővé tevő adatot; a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ezért ajánlásban fogalmazta meg a vpr kialakításával, a tagok tájékoztatásával szemben támasztott követelményeit.

Szűcs József, a PSZÁF pénztárak felügyeleti főosztályának vezetője kedden Budapesten sajtótájékoztatón elmondta: a jelenlegi 52 önkéntes kölcsönös biztosító pénztár közül 16 működtet választható portfóliós rendszert. Utóbbiak 57 portfóliót alakítottak ki, amelyek a teljes létszám 87,8 százalékát (1,078 millió fő) és a teljes vagyon 85,1 százalékát (770 milliárd forint) érintik.

Az ajánlás célja, hogy világossá tegye a felügyelet vpr-re vonatkozó elvárásait, kifejezze a jogszabályi előírásokon túlmutató jó gyakorlatot, elkészítésébe bevonták a piaci szereplőket, a Stabilitás Pénztárszövetséget és megkérdezték a Bamosz véleményét is.

Az önkéntes nyugdíjkasszák 2001 januárja óta működtethetnek választható portfóliós rendszert, azóta a néhány ezer forintos befizetésekből több milliós egyenlegek jöttek létre. A vpr lehetőséget nyújt arra, hogy a tagok életkoruk, kockázatviselési hajlandóságuk, egyéni céljaik szerint optimalizálják megtakarításukat.

A portfóliókat az ajánlás szerint úgy kell kialakítani, hogy kockázati szempontból jól elkülöníthetőek legyenek, s a tagok a hozam alapján is választhassanak. Arra kell törekedni, hogy a vpr keretében tényleges választási lehetőséget biztosítsanak, így legalább három portfóliót célszerű ajánlani, amelyek szignifikánsan eltérnek egymástól.

Mivel a tagok laikusak, a vpr szabályzatoknak részletes és pontos tájékoztatást kell nyújtaniuk a választható portfóliós rendszerről és a portfóliókról, átláthatónak, közérthetőnek és kockázattudatosnak kell lenniük. Arra kell törekedni, hogy már a névválasztás is orientálja a tagokat, kifejezve a portfólió kockázatosságát. A szabályzatban be kell mutatni az egyes portfóliókba megvásárolható pénzügyi eszközök körét, azok jellemzőit, egyedi és csoportos kockázatait, a rendszer bevezetésének, működtetésének és a tagi döntéseknek a költségeit.

Tájékoztatni kell a tagokat a hosszú távú befektetésekkel járó előnyökről, hátrányokról, valamint a kockázatokról és befektetésük likviditásának korlátozottságáról, illetve arról, hogy a pénztári megtakarításhoz csak jogszabályokban meghatározott idő után juthatnak hozzá. Fontos az is, hogy biztosítsák a pénztári megtakarítások folyamatos átláthatóságát annak érdekében, hogy a tag bármely időpontban döntést tudjon hozni befektetéseiről, a portfólióváltásról.

Figyelembe véve a befektetések időtávját, általános elvárás, hogy olyan befektetési politikát alakítsanak ki, amely a tagok részére biztosítja az elérni kívánt hozamszintet, ezért tartózkodni kell a hosszú távra meghatározott portfóliók összetételének, befektetési keretszabályainak gyakori (évenkénti) módosításától.

A pénztáraknak a széles körben ismert - pénzpiaci, klasszikus, kiegyensúlyozott, növekedési, dinamikus - mellett lehetőségük van úgynevezett abszolút hozamra törekvő portfólió kialakítására is, amelynél elvárás, hogy a hozam pozitív legyen, amit a PSZÁF azzal egészített ki, hogy a hozam a referenciahozamnál magasabb legyen.

Lehetőség van 2012. november 30. óta céldátum (target date) portfólió bevezetésére is. Ezek több évtized alatt biztosítják a legmagasabb hozamot változó befektetési politika mellett úgy, hogy közben nem kell a portfóliók között váltani. A target date portfóliók iránt már mutatkozott érdeklődés, de ilyen engedélyt még nem adott ki a PSZÁF - mondta Szűcs József.

Forrás: MTI

Vissza
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART