2011.
augusztus
02. 09:49

Reálhozam: a pénztári forintok a helyüket keresik

malacpersely Fogyasztás vagy megtakarítás, ez itt a kérdés! - legalább is a reálhozamok kifizetése után. Míg Réz András marketing guru pár hónapja azt mondta, a kelet-európai emberek az elhúzódó válság miatt ki vannak éhezve a fogyasztásra, az is igaz, hogy egyre többen kapják fel a fejüket a "nyugdíjkatasztrófa" kifejezés hallatán.

A magánnyugdíjpénztárak elkezdték kiutalni a reálhozamokat, bár a kasszákon belül és a pénztárak között is nagy a különbség, átlagosan 76 ezer forintot kapnak készhez a szerencsés vagy leginkább hűséges egykori pénztártagok. Összesen 233,5 milliárd forint folyik át a pénztárcákba, így az elkövetkezendő időszak nagy kérdése az lesz, hogy meglátszódik-e majd mindez a huzamosabb ideje szerény belső fogyasztáson, vagy e vagyon eredeti céljának megfelelően a reálhozamok végül mégiscsak valamilyen megtakarítási formába kerülnek-e.

Borulhat a nyugdíjkassza

A kötelező magánnyugdíjpénztár-tagsághoz hasonlóan van mód nyugdíjcélú megtakarításba fektetni a pénzünket, bár a pénztártörvény elfogadásával kapott egy pofont az öngondoskodás. Legalább is jelzésértékű - ahogy egy pénztári vezető fogalmazott korábban a Privátbankár.hu munkatársának - hogy a bankbetétek államosításáról szóló valótlan körlevelet sokan azonnal valós fenyegetettségként élték meg

Már pedig más lehetőségünk, mint félretenni, nem nagyon van, ha nem akarunk elszegényedni nyugdíjas éveinkre. A Ratkó-korszak gyermekei 5-6 éven belül belépnek a nyugellátás rendszerébe, vagyis 105 ezer helyett 140-150 ezer fővel fog gyarapodni a nyugdíjasok tábora. Ez még nagyobb megterhelést jelent majd az államnak, különösen ijesztő ez a szám annak fényében, hogy a nyugdíjkasszát már ma is ki kell egészítenie a költségvetésnek, hiszen a jelenleg befolyó járulékok nem fedezik a mostani kifizetéseket. Ebből persze az is látszik, hogy az állami nyugdíjrendszernek is megvannak a maga kockázatai. Nem véletlen, hogy az utóbbi években felértékelődött az öngondoskodás - hihetetlen paradigmaváltás ez a 12 havi feletti állami nyugdíjígéretek után.

A OTP frissen publikált öngondoskodási indexéhez készített felmérés tanúsága szerint a legtöbb magyar szerint az állam feladata, hogy az időskori ellátást biztosítsa a munkára képtelen rétegek számára. Ugyanakkor épp az OTP-nél tapasztalták a reálhozamok kifizetésével párhuzamosan, hogy az önkéntes kasszájuk egyre népszerűbb a lakosság körében. De lássuk, milyen lehetőségeink vannak, ha a reálhozamunkat hosszú távon szeretnénk befektetni.

Nem haltak ki a pénztárak teljesen

Az önkéntes nyugdíjpénztárak a reálhozamokkal vigasztalódhatnak. Sok vegyes kassza magánnyugdíjpénztári üzletága szűnik meg a kevés tag miatt végelszámolással az év végéig úgy, hogy az önkéntes üzletág ettől még talpon marad. Az önkéntes kassza legnagyobb előnye, hogy a 2011-ben nyilvántartott összeg 20 százaléka, de legfeljebb 100 ezer forint adóvisszatérítés illeti meg az önkéntes nyugdíjpénztári tagot.

Például ha a 400 ezer forintos reálhozamot önkéntes számlán helyezünk el, akkor a 2011-ről szóló, 2012-ben beadott adóbevallásban 80 ezer forint adóvisszatérítés illet meg minket. Ezt nem kapjuk meg készpénzben, hanem a számlánkon írják majd jóvá.

Az önkéntes pénztárban a minimum tagsági (várakozási idő) viszony 10 év, ezután nyúlhatunk a pénzünkhöz. Hátránya viszont, ha nyugdíjkorhatár előtt megszorulunk és hozzányúlunk, akkor a felvett összeg után személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást kell fizetnünk. Ugyanakkor ez a megtakarítási forma örökölhető és számos munkáltató a béren kívüli, cafeteria-juttatások körében választhatóvá teszi.

Ha csak 3-5 évre tervezne előre

A tavalyi év vége nagy slágere volt a tbsz, vagyis a tartós befektetési számla, talán kicsit kevesebben véltek vele, mint amire számítani lehet. A tbsz egyik nagy előnye, hogy adókedvezmény jár hozzá, valamint hogy biztonságosabb és kockázatosabb eszközökbe (mely nagyobb hozammal kecsegtetnek) egyaránt operál.

Tbsz-szel kétféle számlát nyithatunk: az egyiken forintbetétet helyezhetünk el, míg a másikon forint alapú értékpapír típusú befektetéseket (például: részvény, befektetési jegy, kötvény) tarthatunk. A tbsz keretében tehát megtakarításainkat megosztottan, biztonságosabb betéti és kockázatosabb értékpapír formában is fialtatni tudjuk. Tbsz minden évben nyitható, de a már megnyitott számlára csak a nyitás évében – "gyűjtőév" - lehet pénz átutalni, befizetni. Érdemes tehát végiggondolni, mekkora összeget tudunk nélkülözni azért is, mert a tbsz-ről a lekötési időszak alatt jellemzően csak veszteséggel tudunk pénzt kivenni. A 3. illetve az 5. év letelte után viszont adókedvezménnyel juthatunk hozzá megtakarított pénzünkhöz.

Az önkéntes magánnyugdíjpénztári tagsághoz hasonlóan a tbsz is örökölhető, ráadásul más megtakarítási formákkal összehangolható (például: nyugdíj-előtakarékossági számla, értékpapír számla). A számla ráadásul könnyen az ügyfél kockázatvállaló képességéhez igazítható, bár a pénzintézetek között nem lehet ide-oda vinni a pénzünket, a tbsz tehát bankhoz kötött konstrukció.

Ha előre tekint a messzi jövőbe

Kifejezetten a hosszútávú nyugdíjcélú takarékoskodást szolgálja a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz), amelyen akár rendszeresen, akár időszakonként kisebb vagy nagyobb összegű megtakarításokat helyezhetünk el. A számlanyitáshoz minimum 5000 Ft befizetés kell.
Nyesz esetén magunk dönthetünk befektetésünk konkrét típusáról, vagyis hogy milyen értékpapírokba (befektetési jegyek, részvények, állampapírok) helyezzük pénzünket. Ez a futamidő alatt bármikor módosítható. Vagyis a nyesz a leginkább "személyre szabható" befektetési forma és direkt nyudíjcélú befektetésről van szó.

A befizetések összegét úgynevezett előtakarékossági támogatás is növelheti. A jelenlegi szabályok szerint a számlatulajdonos adóbevallása alapján rendelkezhet az adóévben általa a számlára befizetett összeg 20 százalékának, maximum 100 ezer forintnak az adójából a nyugdíj-előtakarékossági számlájának javára történő átutalásáról. E mellett a számlán keresztül történő befektetések árfolyamnyeresége, illetve hozama adómentes lesz a nyugdíjba vonulás esetén, ha ezt megelőzően legalább 3 évig volt nyesz számlánk.

Jól látszik tehát, hogy a magánnyugdíjpénztárak után is van élet. A nyugdíjreform előtt negyedik pillérnek is nevezett nyesz ezzel újabb lendületet kaphat a kezdeti kvázi sikertelenség után, akárcsak a tbsz. A közép-és hosszútávú elsősorban nyugdíjcélú megtakarítások mellett az alapkezelők, a bankok és biztosítók is újabb termékekkel készülnek a reálhozamok kifizetésére. Annyi biztos, hogy érdemes megfontolni, hogy tudjuk-e vállalni hónapról-hónapra az egyelőre teherként jelentkező befizetéseket, melyekkel elkerülhetjük személyes nyugdíjkatasztrófánkat.

Forrás: Privátbankár

Vissza
2010.
szeptember
08. 09:03

A jövő nyugdíjasainak több pénzforrásról kell gondoskodniuk

A jövő nyugdíjasainak több pénzforrásról kell gondoskodniuk A nyugdíjalapok eszközállománya várhatóan 36 ezer milliárd euróval bővül a világon tíz év alatt. Az Allianz Demographic Pulse felmérése szerint a Föld lakosságának öregedése és az államadósságok emelkedése miatt a nyugdíjaknak erősebb tőkefedezetre kell támaszkodniuk.
Tovább
2011.
július
27. 15:39

A nagy nyugdíj einstand - Milliárdos kérdések

A nagy nyugdíj einstand - Milliárdos kérdések Megvannak a reálhozamok, látszólag zökkenőmentesen zajlik a magán-nyugdíj pénztári vagyonok államosítása. Ám a háttérben komoly szakmai nehézségek és erős ellentétek is feszülnek – írja a Figyelő csütörtökön megjelenő, legfrissebb számában.
Tovább
2011.
február
10. 06:13

A nyugalmas öregkor csak vágyálom?

A nyugalmas öregkor csak vágyálom? Miután egyre kevesebb az aktív dolgozó, a nyugdíjas pedig egyre több, így a végső nyugdíj összege is egyre kisebb lesz.
Tovább
2011.
július
28. 15:22

Ki mire költi a reálhozamot? Kevés a hosszú távra gondolkodó

Ki mire költi a reálhozamot? Kevés a hosszú távra gondolkodó A nyugdíjpénztárak által kifizetett jelentős összegű reálhozamoknak maximum 10 százalékára keresnek majd újra valamilyen hosszú távú megtakarítási formát – írja a Napi Gazdaság.
Tovább
2011.
július
29. 10:41

Magánpénztárak halála: végre befejeztük

Magánpénztárak halála: végre befejeztük A hazai "nyugdíjak megvédése" előtt 3,1 millió magán-nyugdíjpénztári tag vagyonát 18 pénztár kezelte. Mára a tagok száma 100 ezer alá esett - így értelemszerűen több kassza válaszút elé érkezett. A nyugdíjreform miatt többen elvéreztek és volt, aki megkönnyebbült, hogy itt a vég.
Tovább
2011.
július
20. 20:41

Nyugdíjpénztári reálhozam: milliós kifizetés is lesz, az átlag 124 ezer forint

Nyugdíjpénztári reálhozam: milliós kifizetés is lesz, az átlag 124 ezer forint Az fn.hu honlap szerda délután publikált cikke szerint 124 ezer forintra várható egy átlagos nyugdíjpénztári reálhozam az első részleges eredmény alapján, bár a számítás alapját csupán hét pénztár számsorai adták.
Tovább
2011.
július
29. 17:48

Nyugdíjvagyon: költekezésbe kezdett az állam

Nyugdíjvagyon: költekezésbe kezdett az állam Úgy tűnik az ÁKK elkezdte a pénztárak eszközeinek értékesítését, az állam közel 40 milliárd forintot vont magához azonnal.
Tovább
2011.
július
26. 10:52

Önkéntes nyugdíjpénztárakba menekülnek a magyarok

Önkéntes nyugdíjpénztárakba menekülnek a magyarok Az önkéntes nyugdíjpénztárakba belépő új tagok száma drámaian megugrott a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítása alatt. Volt olyan pénztár is, ahol az első negyedév új belépőinek száma már megközelítette a teljes tavalyi évet, emelkedett ugyanakkor a kilépők száma is - írja a Napi Gazdaság.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART