2012.
március
23. 08:30

Robbanással fenyeget a szegénység

Bajnai Gordon A segélyezési rendszer átalakítását javasolja a mélyszegénység csökkentése és a foglalkoztatottság növelése érdekében a Bajnai Gordon exkormányfő által létrehozott Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány, amely egy most lezárult szakpolitikai műhelymunka során elkészítette a magyarországi szegénység Fehér könyvét.

Magyarország legnagyobb problémája az alacsony foglalkoztatás, vagyis az, hogy túl kevesen dolgoznak, amelynek egyik oka a rossz, a munkába állást nem segítő szociálpolitikai rendszer és az emiatt egyre mélyülő szegénység - mondta Bajnai Gordon volt miniszterelnök a Haza és Haladás Alapítvány sajtótájékoztatóján, ahol egy a hazai szegénységet vizsgáló, most elkészült szakpolitikai tanulmányt mutattak be.

A volt miniszterelnök szerint a jelenlegi szociálpolitikai rendszert újra kell gondolni, amelynek két fő célt kellene szolgálnia: a társadalmi stabilitás és a mobilitás (társadalmon belüli felzárkózás) megteremtését, különben az egyre rosszabodó helyzet a versenyképesség csökkenése mellett társadalmi robbanással is fenyeget. Utóbbit a volt miniszterelnök most az egyik legnagyobb veszélynek nevezett. A volt miniszterelnök úgy vélte, hogy a magyarországi szegénységi helyzet egyre romló tendenciájának megállítására és a helyzet javítására a mostani szociálpolitikai irányhoz képest ha nem is 180, de "90 fokos fordulat" kellene.

A volt kormányfő szerint ma két szélsőséges álláspont jellemzi a szegénységről folyó vitákat: az egyik, amely kizárólag áldozatot lát a szegényekben, a másik - amit egy nagyobb tábor vall, és gyakran rasszizmussal, szélsőséges nézetekkel keveredik - érdemtelennek, hibásnak, sőt bűnösnek tartja őket. Bajnai szerint mindkettőnél árnyaltabb megközelítésre van szükség.

Az alapítvány által kidolgozott program központi eleme egy feltételekhez kötött, rászorultsági alapú, a munkába állást ösztönző segély, amely azonban nemcsak munkanélkülieknek, hanem a keveset keresőknek is járna. A segély összege a háztartás egy fogyasztási egységre jutó jövedelmét kiegészítené az öregségi nyugdíjminimum másfélszeresére (most a nyugdíjminimum 90 százaléka, azaz 25 700 forint a határ). Az öregségi nyugdíjminimumot egyúttal meg kell emelni legalább 10 százalékkal 28,5 ezer forintról 31 ezerre.

A segélyek feltételei

A javasolt segély feltétele volna, hogy a háztartás minden munkaképes, aktív korú tagja együttműködjön a munkaügyi kirendeltséggel és a családsegítő központtal. Aki nem tartja be az együttműködési szabályokat, attól egy hónapra megvonnák a segély felét. A juttatásnak azonban nem lenne feltétele a munkanélküliség: a munkából származó jövedelem 20 százaléka levonható lenne a jogosultság megállapításához számított összes jövedelemből, ami a kutatók szerint csökkentheti a segély összegének növeléséből következő politikai kockázatokat.

Annak érdekében, hogy a tartós munkanélküliek több és hatékonyabb segítséget kapjanak, a munkába álláshoz a segélyezett álláskereső mellé esetgazdát rendelnének, aki őt a munkába állást segítő szolgáltatások teljes folyamatán végigkíséri, segíti. A segélyt a munkaügyi kirendeltségeken lehetne igényelni, amit ők is folyósítanának.

A tanulmány azonban azt is hozzáteszi: ahhoz, hogy a javasolt segélyrendszer eredményes legyen, szükséges a kapcsolódó ellátások átalakítása. Ezért a tanulmány indítványozza az álláskeresési járadékra való jogosultság félévre növelését, a képzetlenek iránti munkakeresletet növelő programok bevezetését (TB-járulék csökkentése, minimálbér bérköltségének csökkentése, bértámogatás célzott bővítése, komplex térségi fejlesztés) és a személyre szabott aktív munkaerő-piaci eszközök bővítését.

A javaslat 10-15 százalékkal nagyobb forrást igényelne

A javasolt rendszer költségei a 2012-es költségvetési kiadásoknál 10-15 százalékkal nagyobbak. A kutatók szerint a korábbi évek kiadási szintjéhez képest a javaslat jellemzően átcsoportosítást, a források hatékonyabb elosztását, mint nagyobb ráfordításokat igényel. Középtávon pedig a javaslattól várt hatások révén csökkenhetnek a kiadások, illetve növekedhetnek a költségvetés bevételei. A kiadásokat csökkenti a munkába állók arányának növekedése (segélyek igénylése csökken) és a tartós munkanélküliség hosszabb távú járulékos hatásainak (romló egészségi állapot, gyerekek iskolai kudarcai) enyhülése. A bevételeket növelheti a munkába állók járulékbefizetése.

Bajnai a feltételhez kötött segélyezésre utalva elmondta: egy modern és demokratikus társadalomban elvárható a társadalmi szolidaritás, de az is, hogy aki támogatást kap az államtól, az éljen a felkínált lehetőségekkel és tegyen azért, hogy kitörjön a szegénységből, vagy ha erre képtelen, akkor legalább azért tegyen, hogy a szegénységét ne örökítse át gyermekeire (azaz járassa legalább iskolába). Bajnai ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a szegénységet nem lehet teljesen felszámolni, az államnak támogatni kell azokat, akiket nem lehet felzárkóztatni.

A hátrányos helyzetű gyereket felzárkóztatása

A második programjavaslat célja a hátrányos helyzetű gyerekek korai fejlesztéshez való hozzáférésének javítása, és ezáltal későbbi iskolai elmaradásuk csökkentése. Ennek keretében közlekedési utalványt juttatnának hátrányos helyzetű várandós nők és a kisgyerekes anyák számára, azzal a feltétellel, hogy igénybe kell venniük egy ellátáscsomagot, amely tanácsadást és korai fejlesztést tartalmaz.

Hozzávetőleges becslés szerint országos léptékben a program működtetése az első évben 1,5 milliárd forintba, a negyedik évben évi 2 milliárd forintba kerülne. Az első 1-2 évben szükséges beruházások (képzés, kapacitásbővítés, informatikai fejlesztések) további 0,5-0,7 milliárd forintba kerülnének.

Módosítanák a beóvodáztatási támogatást

A harmadik javaslat a 2009-ben bevezetett, sikeres beóvodáztatási támogatást módosítaná az eddigi tapasztalatok alapján, részben a szülők nagyobb ösztönzése, részben a feltételül szabott szolgáltatás elérhetősége és minőségének javítása érdekében. A támogatás évi 2-szer 10 ezer forint helyett évi 4-szer 6 ezer forint lenne, és készpénzben adnák.

A korábbi egy helyett azonban két feltételt támasztana: a gyerekeknek rendszeresen kellene óvodába járniuk és szüleiknek részt kellene venniük az óvodai szülő-gyerek foglalkozásokon. E javaslat tartalmazza továbbá az óvoda alsó korhatárának fokozatos csökkentését két évre, úgy, hogy a kétévesek csoportjában a maximális és az ajánlott csoportlétszám is kisebb lenne, a normatíva összege pedig nagyobb, mint a háromévesek csoportjában. A bővítés költségei a módszertani fejlesztésekkel együtt nem érnék el az évi 1 milliárd forintot a kutatók szerint.

Társadalmi egyeztetés nélkül nem lehetséges

Bajnai a tanulmány bemutatóján hangsúlyozta: társadalmi egyeztetés, az érintettek megkérdezése nélkül nem lehet eredményes szakpolitikai programokat alkotni, ahogy hatásvizsgálat nélkül sem. A tanulmány javaslatait nem kormányzati ciklusokhoz igazították, mert véleményük szerint a legfontosabb társadalmi kérdésekben hosszú távú programokra és egyetértésre van szükség.

A volt miniszterelnök kérdésre válaszolva elmondta, hogy megállapításaik nyilvánosak, de a parlamenti pártok frakcióvezetőinek figyelmét külön is felhívták rájuk. Hozzátette: az alapítvány egy hét múlva nemzetközi konferenciát rendez a mélyszegénység csökkentéséhez szükséges lépésekről, s ott négy parlamenti párt, a Fidesz, az MSZP, az LMP és a Demokratikus Koalíció politikusai kerekasztal-beszélgetésen vitatják meg elképzeléseiket. A kormányoldalt várhatóan Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője képviseli majd.

Forrás: Napi Gazdaság

Vissza
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART