2013.
augusztus
07. 17:04

Romagyilkosságok - A bíróság kimondta a rasszista indítékot

Címkék:
romagyilkosság Kimondta a rasszista indítékot a romagyilkosságok ügyében az elsőfokú ítélet szóbeli indoklásában kedden délután a Budapest Környéki Törvényszék.

A tanácsvezető bíró hangsúlyozta: erkölcsileg elvetendő, egyetlen országban sem megengedhető, hogy valakik egy etnikum megrendszabályozása, megzabolázása, megfélemlítése céljából szövetkezzenek bűncselekmények elkövetésére. A vádlottak egyértelműen ellenszenvet éreztek a cigány származásúak iránt és ez alapján cselekedtek.
A rasszista indíték nemcsak a tanúk vallomásaiból nyilvánvaló, de még maguk a vádlottak sem tagadták - tette hozzá.

Mindezek miatt az emberölések egyik minősítése az aljas indok, emellett a bíróság még több emberen, előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, részben 14. életévét be nem töltött személyek sérelmére elkövetettnek is minősítette az életelleni cselekményeket, amelyeket bűnszervezetben követtek el a vádlottak. Kiss Árpád és testvére, Kiss István, valamint Pető Zsolt terhére rótta a bíróság a besenyszögi fegyverrablást, ahol a későbbi támadásokhoz szereztek fegyvereket egy családtól. Ennél a bűncselekménynél a három vádlott mellett egy negyedik, mindmáig ismeretlenül maradt személy is közreműködött gépkocsivezetőként.

Csontos István negyedrendű vádlott a két utolsó támadásban vett részt sofőrként, amivel a bíróság szerint minősített emberölés bűnsegédi magatartását valósította meg.

A Kiss-testvérek és Pető bűnösségét a bíróság még lőfegyverrel, illetve haditechnikai eszközzel való visszaélésben is megállapította.

A vád szerint a három férfi 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, végül augusztus 3-án Kislétán támadt fegyverekkel és gyújtópalackokkal romákra.

A kislétai és a tiszalöki bűncselekményben egy-egy, Nagycsécsen és Tatárszentgyörgyön két-két ember halt meg.

Tatárszentgyörgyön a Kiss-testvérek és Pető hajtotta végre a támadást egy kisgyermekes család ellen. Pető előbb az ablakon, majd a padlásajtón dobott be Molotov-koktélt, ami rögtön nagy tüzet okozott két alvó gyermek közelében is. Az apa kislányát és kisfiát magához szorítva az udvarra rohant, ahol Kiss István többször rájuk lőtt sörétes puskájával. A kisfiú és az apja a helyszínen perceken belül életét vesztette, a kislányt sebesülten vitte át a rokonokhoz sokkos állapotban lévő édesanyja.

Mire a tűzoltók kiértek, a ház le is égett. A tűzvizsgáló és az orvos a tűz keletkezése és a halálesetek oka kapcsán semmiféle idegenkezűséget nem állapított meg, így először csupán közigazgatási eljárás indult. A hajnali órákban a rokonok találták meg az udvaron a sörétes hüvelyeket. Ez nyilvánvalóvá tette, hogy bűncselekmény történt és a nyomozás csak ezután indult meg.

Kislétán az alvó édesanyát agyonlőtték, kislányát életveszélyesen megsebesítették, mintegy másfélszáz sörét csapódott az arcába, mellkasába, karjába.

A bizonyítékok értékelésekor a bíró beszélt a szakértői véleményekről, amelyek szerint a gyilkos fegyverek egyértelműen köthetők a Kiss-testvérekhez és Petőhöz, ugyanis megtalálták rajtuk a vádlottak DNS-maradványait, ugyanúgy, ahogy a besenyszögi fegyverrablásnál a sértettek megkötözésére használt ragasztószalagokon is.

Fontos bizonyíték volt még az egyik vádlotthoz köthető bakancs, amelynek nyomát több helyszínen rögzítették, továbbá a mobiltelefonok cellainformációja.

A gyilkos fegyverekkel kapcsolatban a bíró elmondta: titkos adatszerzés bizonyítja, hogy azok a vádbeli időszakban mindvégig Kiss Árpád "rendelkezési körében" voltak.

A vádlottak tagadták bűnösségüket minden személyi sérüléssel járó bűncselekménynél. A Kiss-testvérek beismerték a galgagyörki, piricsei és tarnabodi támadásokat, de a bíró szerint még ezek a vallomások sem mindenben feleltek meg a valóságnak. Csontos az eljárás során beszélt az általa elkövetett cselekményekről, és többi vádlott-társa tetteiről is.

A bíró elmondta azt is, hogy a debreceni Perényi 1 szórakozóhelyen tartott házkutatás és szemle során - amikor a rendőrség megtalálta a gyilkos fegyvereket - számos szabálytalanság történt a jegyzőkönyvezés és a hatósági tanú kapcsán, ám ettől még az így szerezett bizonyítékok felhasználhatóak.

A bíró a büntetéskiszabásról elmondta: a cselekménysorozat következtében hat ember meghalt, kettő maradandó sérüléseket szenvedett, a történtek súlyosan megzavarták a köznyugalmat. A súlyos büntetések indoka, hogy többé soha senkinek ne jusson eszébe hasonló bűncselekmények elkövetése.

Nem jogerős a romagyilkosságok ügyében kiszabott három tényleges életfogytiglan és a 13 éves fegyházbüntetés, miután a vádlottak és az ügyész fellebbezett a Budapest Környéki Törvényszéken kedden kihirdetett elsőfokú ítélet ellen.

Az ügyész a három tényleges életfogytiglant tudomásul vette, ám a negyedrendű Csontos István esetében kiszabott 13 éves fegyházbüntetés ellen súlyosítás érdekében fellebbezett.

A vádlottak kivétel nélkül fellebbeztek, részben hatályon kívül helyezés, új elsőfokú eljárás, részben pedig felmentés érdekében. Így mind a négy vádlott vonatkozásában másodfokon, várhatóan a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik majd a romagyilkosságok büntetőpere.

Az elsőfokú bíróság az ítélethirdetést követően döntött arról is, hogy a másodfokú határozat meghozataláig meghosszabbítja mind a négy vádlott előzetes letartóztatását.

Forrás:MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Vissza
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART