2012.
május
05. 06:11

Selmeczi szerint drága kísérlet volt a magán-nyugdíjpénztári rendszer

Selmeczi Gabriella,Gaál Szabolcs Barna Rendkívül drága és felesleges kísérlet volt a magán-nyugdíjpénztári rendszer bevezetése, a felesleges működési kiadások és az elmaradt haszon együttes összege 850 milliárd forintot tesz ki - mondta Selmeczi Gabriella és Gaál Szabolcs Barna, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) elnöke egybehangzóan pénteken sajtótájékoztatón a Parlamentben, ahol a magánnyugdíjpénztárak működésének átfogó elemzéséről számoltak be.

Selmeczi Gabriella, aki április 30-ig nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott volt kiemelte: ez körülbelül akkora összeg, amiből 10 év alatt 50 százalékkal magasabb gyest illetve gyedet, vagy 20 százalékkal nagyobb családi pótlékot lehetett volna kifizetni.

A Kehi elnöke közölte: 3 magánnyugdíjpénztár működtetése kapcsán büntetőfeljelentést tett a Kehi ismeretlen tettes ellen.

A nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott rámutatott: az igen költséges működtetés mellett a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer évente átlagosan 1 százalékkal növelte meg az államadósságot, miközben nem volt képes garantálni a befizetések értékállóságát. Az irreálisan magas működési költségek miatt a nyugdíjasok a jövőben, ha minden marad a régiben, elestek volna az elérhető megtakarítások egyharmadától - mondta Selmeczi Gabriella.

Arról is szólt, hogy miközben a magán-nyugdíjpénztárak igen kockázatosan működtek, ennek árát, költségeit a pénztártagok állták, rájuk hárították át, mivel a Pénztárak Garancia Alapjába a felhalmozott vagyon mindössze 0,3-0,4 százalékának megfelelő összeget fizettek be a pénztárak.
Selmeczi Gabriella ironikusan megjegyezte: "ez körülbelül olyan biztosítékot jelent, mintha egy Titanic méretű hajóra egyetlen mentőcsónakot raknának fel".

A miniszterelnöki megbízott egyúttal rámutatott: a feltűnően pazarló gazdálkodás miatt a Kehi vizsgálata számos esetben tárt fel a pénztártagokat megkárosító szabálytalanságokat, sőt, bűncselekményeket.
Kiemelte: miközben a szocialisták "a nyugdíjasok védelmezőinek szeretik feltüntetni magukat", a folyamatban nem a biztosítottak, a pénztári tagok, hanem a pénzintézetek érdekeit képviselték.

Selmeczi Gabriella elmondta: az együttesen 850 milliárd forintos felesleges kiadás úgy áll össze, hogy ebből mintegy 150 milliárd forintot jelentett a magán-nyugdíjpénztárak feleslegesen magas kiadásai miatt jelentkező működési költség, és hozzávetőleg 700 milliárd forintot ad az elmaradt hozam.

Gaál Szabolcs Barna, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) elnöke kifejtette: összesen 18 magán-nyugdíjpénztár adatait kérték be, ezt követően az öt legkockázatosabban működő pénztár tevékenységét vizsgálták meg részletesen, az ellenőrzés a működési költségekre és a befektetési tevékenységre fókuszált.

Ismertette: a befektetési tevékenység ellenőrzése kapcsán a Kehi megállapította, az RMAX index alakulása szerint, ha egy laikus befektető a piacon semmi mást nem tett volna, csak rövid lejáratú magyar államkötvényekbe, illetve diszkont kincstárjegyekbe fektette volna a pénzét, akkor az elmúlt tíz év átlagában 8,6 százalék hozamot realizált volna. Ehhez képest a magánnyugdíj-pénztárak 5,44 százalékos hozamot értek el, miközben drága vagyonkezelőt alkalmaztak mintegy 93 milliárd forintnyi megbízási díjért. Ez a rendszer mintegy 230 milliárd forintba került a pénztártagoknak - húzta alá.

A befektetési politikában jellemző volt, hogy a saját cégcsoporton belüli befektetési jegyek vételét előnyben részesítették, alacsony hozam mellett - mondta az elnök.
Elmondta: olyan jogszabályi környezet volt abban az időben, amely lehetővé tette, hogy a magán-nyugdíjpénztárak a befizetett tagdíjak 4,5, illetve a törvényi változások függvényében 5,5 százalékát költötték el a saját működésükre. Azonban az "már nem nagyon zavarta őket, hogy a pénztárszolgáltatónál valóban indokoltak voltak-e ezek a költségek, ez különösen akkor volt kimutatható, ha ugyanazon csoporthoz tartozó pénztárszolgáltatóról, és magán-nyugdíjpénztárról beszélünk" - mondta a Kehi elnöke.

A válság alatt jogosulatlan bónusz-kifizetést, sőt, a nemzetgazdasági átlagot jóval meghaladó béremelést is tapasztaltak az ellenőrzés alapján - emelte ki. Sőt, fiktív pénztártagok után is fizettek pénzt ügynököknek - fűzte hozzá.
Arról is beszámolt, hogy a Kehi a számlák vizsgálata során feltárta, a pénztárszolgáltató az önkéntes nyugdíjpénztári üzletág költségeit is elszámolta a magánnyugdíjpénztári tagok befizetéseinek rovására.

Kérdésekre válaszolva a Kehi elnöke elmondta: az öt legkockázatosabban működő pénztár az Erste, az AXA, az ING, az Aegon és az Allianz voltak, míg a feljelentéseket az AXA, az Erste és az Aegon működése kapcsán tették meg.

A tájékoztatón Selmeczi Gabriella bejelentette: a vizsgálatról, a magán-nyugdíjpénztárak működéséről a miniszterelnöknek levelet küldött, hozzátette, ezzel az ő megbízatása lejárt.

Az MTI az elhangzottakkal kapcsolatban megkérdezte több pénztár és a Stabilitás Pénztárszövetség képviselőjét is, de a legtöbben elzárkóztak a válaszadástól, mondván nem ismerik a jelentést. A nevét is vállalva nyilatkozó Danks Emese, az Erste Bank Hungary Zrt. kommunikációs igazgatója az MTI-nek elmondta: eddig a Kehi vizsgálatról semmiféle információt nem kaptak. Amíg a hivatalos tájékoztatás nem jut el hozzájuk, nem tudják kommentálni azt a bejelentést sem, hogy a Kehi büntető feljelentést tett az Erste magánnyugdíjpénztára ellen - tette hozzá.

Forrás: MTI, Fotó: Illyés Tibor
 

Vissza
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART