2011.
szeptember
21. 09:31

Sokak nyugdíja csökkenhet

Címkék:
nyugdíjfolyósító Egyelőre nincs válasz a kormánytól az alapnyugdíj bevezetése és a tervezett nyugdíj-átalakítás ügyében, noha a kérdés csaknem 3 millió embert érint. A lapunk által megkérdezett közgazdász úgy tudja, jövő januártól 20 százalékkal csökkentik az ellátásokat, igaz, mindenki kapna 20 ezer forint alapnyugdíjat. Ezzel viszont a 100 ezer forint feletti ellátásból élők mindenképpen veszítenek. Egy másik nyugdíjszakértő ugyanakkor kérdésesnek nevezte, hogy januártól bevezethető-e az új rendszer, hiszen a 2,7 millió nyugdíjas új adatainak feldolgozására nincs kellő apparátus.

Nem tudja elképzelni, hogy az alapnyugdíjat már jövő januártól bevezesse a kormány - mondta lapunknak egy névtelenséget kérő szakértő. A 2,7 millió nyugdíjas ellátásának újraszámolása szerinte "túlmegy azon a határon, amit a fiúk produkálni képesek". Az viszont lehet, hogy egy-két éven belül eszerint alakítják át a rendszert. Elképzelhetőnek tartja azt is, hogy sarkalatos törvényben rögzítik, hogy folyamatosan, - vagy ahogy a Fidesz szokta: egycsapásra - megszüntetik a munkanyugdíjat, és az állam csak alapnyugdíjat fizet. Míg a munkanyugdíj azt jelenti, hogy a munkával töltött évek és a befizetett járulék alapján állapítják meg később az ellátás mértékét, az alapnyugdíj értéke független a tényleges vagy bevallott életpálya-keresettől, összegét az állam határozza meg. A nyugdíjat tehát nem az államtól kapnák az idősek, hanem abból a felhalmozott tőkéből, amit munkavállalóként az egyéni számlájukra befizetettek.

Ez az a svéd nyugdíjmodell, amelyről a fideszes Varga Mihály még a kormányváltás előtt beszélt, majd sietve megcáfolta saját szavait. Voltak, akik szerint a Fidesz ezzel a nyilatkozattal tesztelte a társadalom tűrőképességét és véleményét. Szerettünk volna a részleteket megtudni a Miniszterelnökségtől, de nem kaptunk választ arra, hogy az alapnyugdíj bevezetését mikortól tervezik, és kikre vonatkozna az ellátás módosítása.

Így csak a Nemzeti Erőforrás Minisztérium által készített Nemzeti Nyugdíjpolitikai Koncepcióra hagyatkoztunk. Aszerint az állami nyugdíjrendszerben csak az egyéni járulékbefizetések után járna nyugdíj, a munkáltató által befizetett nyugdíjjárulékot leválasztanák, abból a később nyugdíjasokká válók már semmit nem kapnak. Ebből a pénzből finanszíroznák a mai öregségi ellátásokat, a pénzügyi és demográfiai deficitből eredő többletkifizetéseket, az árvaellátást és az ideiglenes özvegyi ellátást fizetnék.

Van egy furcsa csavar a javaslatban, a foglalkoztatók - az eddigitől eltérően - nem járulékot, hanem hozzájárulást fizetnének. Ez nemcsak technikai jellegű változtatás, hiszen a hozzájárulás után az államnak nem lesz nyugdíjfizetési kötelezettsége. Így fordulhat elő, hogy az özvegyi nyugdíj nem jár majd alanyi jogon, hanem valamilyen feltételek alapján adhatóvá válik. Az egyéni számlára tehát csak a munkavállalók fizetnének, a járulék 20 százalék lenne, szemben a jelenlegi 10-zel.

A későbbi nyugdíjat az egyenleg és a várható élettartam alapján határoznák meg. Az egyéni számlákon felhalmozott összeg a tervezet szerint örökölhető lenne. De csak addig, amíg a számlatulajdonos nem megy nyugdíjba, vagyis csak abban az esetben, ha nyugdíjba vonulása előtt meghal. Válás esetén az egyéni számlák egyenlegének azt a részét, amelyet a házasság alatt szereztek a felek, egyenlő arányban kellene elosztani. Ez azt jelenti, hogy ha az egyik fél a házasság alatt egyáltalán nem dolgozott, és így nem szerzett nyugdíjjogosultságot, váláskor megkapja a másik fél házasság alatt szerzett számlaegyenlegének a felét.

Az egyéni számlákkal kapcsolatban van egy újabb elképzelés is. A már említett nyugdíjszámítás annyiban módosulna, hogy az egyéni számlán összegyűlt tőke alapján számított nyugdíjnak csak 80 százalékát kapnák meg a majdani idősek, de a változásból a jelenlegi nyugdíjasok sem maradnának ki. Ellátásukat 20 százalékkal csökkentenék, a maradék 80 százalék mellé 20 ezer forintos alapnyugdíjat kapnának a legalább 20 szolgálati évvel rendelkezők. Az, akinek 100 ezer forint alatt van a nyugdíja, a rendszer nyertese lenne. Kimaradnának viszont, akik 20 évnél kevesebb ideig dolgoztak, és rosszl járnának a magasabb nyugdíjjal rendelkezők.

A lapunk által korábban megkérdezett szakértő szerint akár elfogadható lenne ez a szisztéma is, ha csak felmenő rendszerben vezetnék be a tervezett alap és arányos nyugdíjrendszert, azaz csak az új nyugdíjasokra vonatkozna. De Simonovits András szerint ennek ellentmond, hogy 2012. januárjától már (az együttes munkáltatói és munkavállalói) 34 százalékos nyugdíjjárulékból 7 százalék, vagyis a teljes járulék ötöde az alapnyugdíjat fedezné.

A most alkalmazott felosztó-kirovó rendszer logikája szerint minden nyugdíjasnak kellene kapnia alapnyugdíjat, vagyis az ellátás módosítása is érint mindenkit. Ez az, amit viszont a másik, lapunk által megkérdezett szakértő nem tart elképzelhetőnek. Ő úgy gondolja, ehhez a számításhoz rövid az idő, és a nyugdíjigazgatóságokon hiányzik a megfelelő apparátus.


Még adósságot is csökkentenek?

Teljes a bizonytalanság nyugdíjügyben, annak ellenére, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nemrég arról egyeztetett Schmitt Pál köztársasági elnökkel, hogy teljesen átalakítja a nyugdíjrendszert a kormány, és erről már ősszel dönthet a parlament. A részletekről ugyan nem beszélt a kormányfő, mindenesetre sokat sejtet, hogy úgy fogalmazott: az újabb államadósság-csökkentés forrása ismét a nyugdíjrendszer átszervezéséből felszabaduló pénz lesz.

Forrás: nepszava.hu

Vissza
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART