2012.
február
02. 15:27

Százezernyi háztartásban nincs elég pénz a fűtésre

Címkék:
gáz A magyar háztartások tizede jövedelme több mint harmadát költi energiára, de az átlag is húsz százalékot fordít erre a célra - derül ki az Energiaklub tanulmányából.

Magyarországon háztartások százezrei nem engedhetik meg maguknak, hogy otthonukat megfelelő hőmérsékletűre fűtsék fel - derül ki az Energiaklub elemzéséből. A kutatás szerint az energetikai korszerűsítések az esetek többségében megoldást jelentene a problémára, az ilyen beruházások támogatására azonban az állam nagyságrendekkel kevesebb pénzt fordít, mint a segély típusú kifizetésekre - ami az Energiaklub szerint nem jelent valódi megoldást.

Százezreket takaríthatnak meg a felújítások

A szervezet NegaJoule 2020 kutatása szerint egy családi ház megfelelő hőszigetelése és a nyílászárók cseréje 150 és 300 ezer forint közötti éves megtakarítást is hozhat, míg lakásfenntartási támogatásként az érintettek átlagosan mintegy 50 ezer forintot kapnak havonta. A magyar háztartások 75-85 százaléka azonban semmilyen megtakarítással nem rendelkezik, a beruházást tervezők 80 százaléka pedig nem venne fel beruházási hitelt a bankoktól.

A családi házakra jellemző a szegénység

A hazai háztartások összjövedelmük átlagosan 20 százalékát költik energiaszámláikra, a háztartások felének a jövedelmük 17 százalékánál kevesebb, felük pedig ennél többet fordít erre a célra. A háztartások közel tizede teljes éves jövedelmének több mint egyharmadát fordítja energiára, a probléma leginkább az egyedülállókat sújtja, jellemzően a községekben, családi házakban élőket. Az elemzés szerint az egyes lakóépület-típusok fűtéséhez szükséges elméleti energiaköltségek vizsgálata szintén azt jelzi, hogy elsősorban a családi házakban élő, ezen belül különösen a gázzal fűtő háztartásokra jellemző az, hogy az elméletileg szükséges energia mennyisége túl sokba kerül(ne) a jövedelmükhöz képest.

Nem szerencsés a támogatott ár

Az Energiaklub szerint két út áll a döntéshozók előtt az (energia)szegénység kezelésére: vagy a háztartás bevételeit növelik, vagy abban segítenek, hogy a háztartás az energiahatékonyság javítása révén csökkenteni tudja energiaköltségeit. Az energiaárak állami torzítását a szervezet nem tartja kívánatos útnak. Magyarországon 2003 és 2006 között alanyi jogon járó gázártámogatási rendszer működött, ebben az időszakban mintegy 3,1-3,2 millió háztartás kapott támogatást. A rendszer többszöri módosulása után 2007 és 2011 szeptembere között szociális alapon járt a támogatás 1,5 millió háztartásnak - azaz a háztartások mintegy 40 százaléka még ekkor is támogatott áron jutott gázhoz és távhőhöz (ez átlagosan évi 15 ezer forint plusz bevételt jelentett). Az energiaár-támogatás 2011 szeptemberétől beolvadt a lakásfenntartási támogatási rendszerbe, a lakásfenntartási támogatás odaítélésének addigi jövedelmi határa megemelkedett az energiaár-támogatás jövedelmi határáig. Az állam nagyságrendileg évi 40 milliárd forintot költ lakáscélú, segély típusú támogatásokra, lakóépületek energiahatékonysági beruházásainak támogatására pedig 2010-ben mindössze 2 milliárd, 2011-ben 1,6 milliárd forintot Az Energiaklub szerint.

Ki is számít energiaszegénynek?

Az Energiaklub elemzésében azon háztartásokat tekinti energiaszegénynek, amelyekben a háztartás éves összjövedelme elmarad a magyar háztartások jövedelmi mediánjának 60 százalékától, a lakás 20 Celsius-fokra felfűtéséhez és a meleg víz előállításához elméletileg szükséges energia éves költsége és a háztartás összjövedelmének aránya meghaladja az összes háztartás tényleges, bevallott adataiból képzett mediánérték kétszeresét, azaz 34 százalékát, illetve ahol az épület energetikai besorolása F-nél rosszabb.

Forrás: Napi Gazdaság

Vissza
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART