2011.
január
30. 09:54

Szigor a nyugdíjban: a kormány a befektetőknek üzen?

Címkék:
rokkant parkoló kértya A hasonló fejlettségű országokkal összehasonlítva Magyarországon jóval magasabb a rokkantnyugdíjasok száma. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy mit tehet ezen a téren a kormány, és mekkora a politikai mozgástér valójában.

A Policy Agenda elemzésből kiderül, hogy az állam négy különböző jogcímen adhat támogatást a rokkantnyugdíjasoknak, attól függően, hogy mennyire munkaképes. A legújabb adatok szerint Magyarországon a nyugdíj korhatár betöltése előtti rokkantsági ellátást összesen 565 ezer ember kap.

Az elemző cég emlékeztetett: három évvel ezelőtt még 658 ezren, 2009. januárjában 640 ezren, míg ma 100 ezerrel kevesebben, 565 ezren vannak azok, akik rokkantsági nyugdíjat, rehabilitációs járadékot, egészségkárosodott személyek szociális járadékát, vagy rokkantsági járadékot kapnak. "A csökkenés 80 százalékát a rokkantsági nyugdíjban részesülők számának mérséklődése hozta. E mögött egy nagyon jelentős változás áll, amely akkor politikailag nem váltott ki komoly ellenállást, miután a vizitdíj is ugyan ebben az időszakban került bevezetésre".

HIRDETÉS


Mint írják, a teljes kasszát nézve látható, hogy nagyon jelentős összeget költ el a költségvetés azokra, akik az egészségkárosodásuk miatt nem tudnak dolgozni. "Amennyiben nem nézzük azokat, akik rokkantnyugdíjat kapnak, de már elérték a nyugdíjkorhatárt (esetükben fel sem vetődhet az ellátás megvonása, vagy a munkaerőpiacra való reintegrációjuk), akkor azt látjuk, hogy a költségvetés majd 400 milliárd forintot tervezett ilyen jogcímen erre az évre. Az összeg jelentős, de az egyén szintjén ezek az ellátások nagyon alacsonyak, főleg az egészségkárosodottak szociális járadéka esetében, vagy a rokkantsági járadék esetében, a megélhetésre sem elegendőek (átlagosan 30-33 ezer forint körüli havi ellátás)" - írják.

Rokkantsági nyugdíjrendszer: már túl egy reformon

A Policy Agenda elemzése arra is rámutatott, hogy 2008-tól kezdve megváltozott az addigi rendszer szemlélete. Korábban ugyanis az egészségkárosodás mértékét vizsgálták, és ez alapján döntött az állam arról, hogy ad-e ellátást. Ezt a szemléletet cserélték fel arra, hogy a rokkantsági nyugdíj kérelem beadásakor azt vizsgálták mennyi munkaképessége maradt meg a kérelmezőnek. Azaz, képes lehet-e a munkaerőpiacra való visszatérésre. Ezért jelentősen szigorodott az orvosi vizsgálati rendszer, amely próbálta a korrupciót is kiküszöbölni, mivel szakértők szerint nem kevesen kapnak rokkant nyugdíjellátást, olyanok, akik valójában nem lennének jogosultak.

A vizsgálat eredménye alapján két csoportra bontották a kérelmezőket, egy részüknél olyan fokúnak tűnt az egészségi állapot változása, amely lehetetlenné tette számukra, hogy dolgozzanak, a másik csoportba azok kerültek, akiknek az állam próbált segíteni az elhelyezkedésben, mivel részben munkaképesnek tartották őket. A második csoport, mintegy ösztönzésként már nem is rokkantsági nyugdíjat, hanem rehabilitációs járadékot kapott. Ez a járadék már csak meghatározott ideig jár (maximum három év) és része egy program is, amelynek célja, hogy segítsen visszakerülni az egyénnek a munkaerőpiacra, például egy új szakma elsajátításával.

Az elemzés szerint az is lényeges változás volt, hogy nem csak azokat vizsgálták meg az új szempontok szerint, akik frissen kérvényezték a rokkantellátást, hanem fokozatosan az összes korábban a rendszerbe került ember munkaképességét is felülvizsgálták. Jelentős változás volt továbbá, hogy újra szabályozták a rokkantnyugdíj melletti munka végzésének kérdését. A társadalom igazságérzetét olykor jogosan bántotta, hogy voltak olyanok, akik a biztosnak számító rokkantnyugdíj mellett ugyanúgy dolgoztak, akár idénymunkában, akár folyamatosan, mint a többi munkavállaló. A rokkantsági rendszer reformja során ezt is módosították, és jövedelemhatárhoz kötötték a munkavégzést, valamint jelentős szankciókat helyeztek kilátásba a szabályok megsértésének esetére.

Mit tehet a kormány, mekkora a mozgástér?

A Policy Agenda elemzése arra is kitért, hogy miután 2008-ban került bevezetésre az új rendszer, nehezen képzelhető el egy újabb drasztikus beavatkozás.
Az elemző cég ugyanakkor kiemelte, hogy a politikai kommunikációban jól hangzik, ha a kormány szigorúbb ellenőrzést rendel el a már rokkantellátást igénybe vevők körében. Ez jelentheti egy újabb felülvizsgálatát azoknak, akik számára az orvosi bizottságok megállapították az ellátást, de a nyugdíj melletti munkavégzés ellenőrzése is szigorúbbá válhat. Ennek pénzügyi hatása nehezen számszerűsíthető, ráadásul a végrehajtás során keletkezhet olyan helyzet, amely a közvélemény előtt negatív megvilágításba helyezi az egész intézkedéssorozatot.

A kormány iránti nemzetközi befektetői bizalom viszont erősödhet.

A Policy Agenda szerint a másik lehetőség az induló rokkant nyugdíjak mérséklése. Azaz, akik mostantól kapnak rokkantsági ellátást, azok számára már alacsonyabb összegű nyugdíj kerül megállapításra. Most 70 ezer forintot kap havonta átlagosan az, aki rokkantnyugdíjas, vagy rehabilitációs járadékos. Ha átlagosan mondjuk 10 százalékos havi nyugdíj csökkentéssel számolunk az új belépők számára, akkor kiderül, hogy ez csak kb. 3 milliárd forint éves megtakarítást jelentene a bevezetés évében, ami költségvetési szempontból elhanyagolható, a politikai kára viszont jelentős. Azaz, ez a lépés igazából csak prezentációs jelleggel bírna, amely szintén a kiadáscsökkentési szándékot bizonyíthatná a nemzetközi piacok felé.

A harmadik lehetőség a már megállapított nyugdíjak csökkentése. Ez biztosan komoly felháborodást váltana ki a közvéleményben, és olyan lépés lenne, amely kapcsán azonnal szociális érzéketlenséggel lehetne megvádolni a kormányt. Ezt pedig minden alkalommal kerülte a Fidesz, és ezért nem is várható, hogy egy ilyen érzékeny kérdés kapcsán akarna frontot nyitni a társadalom széles rétegével.
A Policy Agenda a tények ismeretében nem lát olyan mozgásteret, amely érdemi költségvetési kiadáscsökkenést hozhatna a rokkantnyugdíjak területén.

Ugyanakkor a februárban bejelentendő kiadáscsökkentési csomagnak szinte kötelező elemként része kell legyen a rokkantság területét érintő intézkedési csomag is. "Ám ez a lépés csak arra szolgálhat, hogy hitelesítse az egész strukturális reform programot, hiszen az összköltségvetés egyensúlyára nincs hatással" - írják.

Forrás: nepszava.hu

Vissza
2010.
március
30. 08:08

"Ötven évesen mindenkinek olyan arca van, amilyet megérdemel"

"Ötven évesen mindenkinek olyan arca van, amilyet megérdemel" Az 50 feletti generáció fogyasztói szokásairól, a kedvenc márkákról, a márkahűségről, az idősebbeknek szóló reklámokról lesz szó azon a konferencián, amelyet a Magyar Fogyasztó Platform szervez. A résztvevők előadást hallhatnak arról is, hogy az 50+ korosztály hogyan igyekezett átvészelni a válságot.
Tovább
2009.
december
15. 17:06

2050-ig kihúzhatjuk a jelenlegi nyugdíjrendszerrel

2050-ig kihúzhatjuk a jelenlegi nyugdíjrendszerrel A döntéshozókra hárul a feladat, hogy a kormány által létrehozott Nyugdíj és Időskori Kerekasztal (NYIKA) most elkészült elemzése alapján a felrajzolt öt alternatívából melyiket választja - áll az MTI-hez kedden eljuttatott jelentésben.
Tovább
2010.
november
23. 10:36

A foglalkoztatáson múlik a "nyugdíjbéke"

A foglalkoztatáson múlik a "nyugdíjbéke" Miközben a felmérések szerint a magán-nyugdíjpénztári tagok harmada-fele is visszaléphet az állami tb-kassza "védernyője" alá, közép- és hosszabb távon kérdéses, mennyire képes szavatolni az állam az időskori járandóságok értékállóságát és a Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlyát - írja a keddi Világgazdaság.
Tovább
2010.
november
11. 14:00

Döntött a kormány: a nők 40 év munkaviszony után nyugdíjba vonulhatnak

Döntött a kormány: a nők 40 év munkaviszony után nyugdíjba vonulhatnak Kedvezményes nyugdíjba vonulhat minden olyan nő, aki 40 év munkaviszonnyal rendelkezik - jelentette be a kormányszóvivő. A rendelkezés 2011-től érvényes. Nagy Anna hangsúlyozta: a munkaviszonyba beleszámít a gyermekneveléssel töltött időszak is, vagyis amikor az érintett nő gyermekgondozással kapcsolatos ellátásokat kapott. Ennek több gyermek esetén a maximuma nyolc év. A 40 évbe a képzési idő - sem szakiskolai, sem felsőfokú - nem számít bele.
Tovább
2011.
január
07. 11:46

EU-vélemény: emelni kell a nyugdíjkorhatárt

EU-vélemény: emelni kell a nyugdíjkorhatárt A magyar nyugdíjpolitika nem kerül be az EU ajánlások közé. Az EU foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztosa szerint tavalyi képe alapján Magyarország "nem tartozik az instabil EU-tagállamok közé", de ezt természetesen el lehet rontani.
Tovább
2010.
augusztus
31. 12:08

Hányan kapnak nyugdíjat?

Hányan kapnak nyugdíjat? Az Országos Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság 2010. januárjában 2 millió 980 ezer személy részére összesen 249,4 milliárd forint nyugdíjat, járadékot, illetve nyugdíjszerű ellátást folyósított. Az ellátottak a népesség 29,8%-át tették ki, számuk 1,7%-kal csökkent a 2009. januárihoz képest, miközben a folyósított ellátások összértéke 4,1%-kal növekedett - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
Tovább
2010.
október
26. 07:15

Ki fizeti a nyugdíjakat 2012-től? Titkok, tervek, remények

Ki fizeti a nyugdíjakat 2012-től? Titkok, tervek, remények Leáldozni látszik a magán-nyugdíjpénztárak ideje Magyarországon. A kormány minden jel szerint részlegesen vagy teljes egészében államosítani fogja a nyugdíjrendszert. Vajon ki fogja fizetni a nyugdíjakat 2012-től? A változásokkal jól vagy rosszul járunk? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ.
Tovább
2010.
szeptember
20. 06:10

Ki fogja eltartani a nyugdíjasokat?

Ki fogja eltartani a nyugdíjasokat? Majd, ha nyugdíjas leszek, ráérek - viccelődünk gyakorta, ha nem tudunk időt szakítani valamire. Azt reméljük, ha egyszer végre nyugdíjba megyünk, megszűnik a pénz utáni rohangálás, az állam eltart majd minket. Nekünk csak élveznünk kell a gondtalan öregkort. Csakhogy erre egyre kevesebb az esély. Ha mi magunk nem gondoskodunk saját magunkról, aligha lesznek nyugodtak a nyugdíjas évek.
Tovább
2010.
február
05. 07:45

Meglepően kevés nyugdíjas dolgozik

Meglepően kevés nyugdíjas dolgozik Mindössze 105 ezer 60 éven felüli munkavállalóról tud a statisztikai hivatal - ami arra utal, hogy a nyugdíjasok még a gondoltnál is jóval kevesebben dolgoznak.
Tovább
2010.
augusztus
27. 20:08

Megrokkant a rokkantnyugdíj-rendszer

Megrokkant a rokkantnyugdíj-rendszer Mintegy 61 ezer nyugdíjkérelmet utasítottak vissza idén az első félévben. A rokkantsággal összefüggő kérelmeknél az elutasítások aránya több mint kétszerese volt az elfogadottakénak. Különösen az ötven éven felülieket érinti most hátrányosan a jelentősen megszigorított nyugdíjtörvény. ők azok, akik amúgy is egyre nehezebben tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon.
Tovább
2010.
december
22. 08:57

Orbán Viktor a nyugdíjrendszerről: "még nem értünk a végére"

Orbán Viktor a nyugdíjrendszerről: "még nem értünk a végére" A miniszterelnök szerint a kormány és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a gazdaságpolitikai elképzeléseket érintően "két különböző malomban őröl". Orbán Viktor kedden a Magyar Televízió Az Este című műsorában emellett arról is beszélt, hogy az évtized végénél hamarabb nem tűnik realitásnak az euróövezethez való csatlakozásunk. A kabinet munkájával elégedett a kormányfő.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART