2010.
szeptember
04. 12:49

Szigorúbb nyugdíjszabályok - több nő jutott munkához

Címkék:
irodai munka Az év második negyedében lassuló ütemben, de folytatódott a foglalkoztatottak számának csökkenése Magyarországon. A nők körében a foglalkoztatottak száma már emelkedésnek indult, miközben a férfiak esetében 39 ezres apadás történt.

2010 II. negyedévében a 15-64 éves foglalkoztatottak létszáma 3 millió 748 ezer fő volt, 17 ezer fővel maradt el az előző év azonos időszakának értékétől. A csökkenés jóval mérsékeltebb, mint 2008 II. és 2009 II. negyedéve között volt (72 ezer fő) áll a KSH összefoglalójában. Az év első negyedéhez képest 60 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, ami jórészt a szezonális hatásnak tudható be. (2009 I. és II. negyedéve között ez a növekedés csak 29 ezer fő volt.)

Az adatok arra utalnak, hogy a foglalkoztatottak létszámának a válság kitörése (2008 ősze) óta tartó csökkenése mérséklődött. Az erre a korcsoportra számított 55,3 százalékos foglalkoztatási ráta az előző év azonos időszakához viszonyítva így is 0,3 százalékponttal csökkent.

Csak a férfiak foglalkoztatottsága csökkent

A vizsgált időszakban a 15-64 éves foglalkoztatott férfiak létszáma 2 millió 1 ezer fő volt, 60,3 százalékos foglalkoztatási rátaértékkel; a nőket 1 millió 747 ezer fős, 50,6 százalékos foglalkoztatottság jellemezte. Az előző év azonos időszakához képest a nemek között ellenkező tendencia érvényesült, a férfi foglalkoztatottak száma 39 ezer fővel csökkent, a nőké viszont 22 ezer fővel emelkedett. 2010 I. negyedévében a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 54,5 százalék volt, ami 9,2 százalék ponttal elmaradt az uniós átlagtól (63,7 százalék). A férfiak foglalkoztatási rátája 10,1, míg a nőké 8 százalékponttal volt alacsonyabb az EU-27-re jellemzőnél.

A 2010. április-júniusi időszakban a 25-54 évesek, az ún. legjobb munkavállalási korúak foglalkoztatási rátája 72,6 százalék volt, az említett korcsoportban a férfiak foglalkoztatottsága az átlagnál jóval magasabb (77,7 százalék), míg a nőké alacsonyabb (67,4 százalék) volt. Az elmúlt egy évben a foglalkoztatási ráta (a 45-49 és az 55-59 éves korcsoport kivételével) mindegyik korcsoportban csökkent. Ennél a két korcsoportnál ez a mutató 1,4, illetve 3,2 százalékponttal emelkedett. Nagyobb arányú csökkenés a fiatal felnőttek (25-29 évesek) korosztályában mutatkozott: ebben a korcsoportban a férfi foglalkoztatottak száma 2010 II. negyedévében 20 ezer fővel volt kevesebb, mint egy évvel korábban.

Az elmúlt néhány évben megfigyelhető, hogy hullámzó mértékben ugyan, de emelkedik az 55-59 éves korcsoportban a foglalkoztatás mértéke, ez nyilvánvalóan összefüggésben van a nyugdíjjogszabályok változásával, mely elsősorban a nőket érintette (2010 II. negyedévében 25 ezerrel több 55-59 éves női foglalkoztatott volt, mint az előző év azonos időszakában).

A közfoglalkoztatás javította a számokat

2010 II. negyedévében az iparban 26 ezer fővel (ezen belül a feldolgozóiparban 9 ezerrel), az építőiparban 23 ezer fővel dolgoztak kevesebben, mint egy évvel korábban. A szolgáltatási szektorban a foglalkoztatottak létszáma egy év alatt 9 ezer fővel nőtt, mely döntően a közfoglalkoztatás kiterjesztésével magyarázható. Részben szintén a közfoglalkoztatás erősödésének tudható be, hogy miközben előző évhez képest csökkent a szellemi foglalkozásúak száma, addig a fizikai foglalkozásúaké kismértékben emelkedett. Ha az előző negyedévhez viszonyítunk, a szellemi foglalkozásúak száma lényegében azonos szinten maradt, míg a fizikai foglalkozásúaké 64 ezer fővel (3 százalékkal) nőtt, így a szellemi és fizikai foglalkoztatottak aránya alig változott.

A foglalkoztatottakon belül a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma 20 ezer fővel csökkent az előző év azonos időszakához képest, a részmunkaidősöké - 2007 III. negyedéve óta először - alig változott. Korábban a részmunkaidős foglalkoztatottak száma jelentősen nőtt, a teljes munkaidősöké pedig jóval nagyobb mértékben csökkent.

Az alkalmazottak között a határozatlan időre szóló munkaszerződéssel rendelkező foglalkoztatottak száma 2009 II. negyedéve és 2010 II. negyedéve között tovább csökkent ugyan, de ez a csökkenés kisebb mértékű, mint korábban; a meghatározott időre szóló munkaszerződéses foglalkoztatottaké 49 ezer fővel (18 százalékkal) emelkedett, követve az előző negyedévi tendenciát.

A tartós munkanélküliek helyzete a legnehezebb

2010 II. negyedévében a 15-74 éves munkanélküliek száma 473 ezer fő volt, az előző negyedévinél 25 ezer fővel (5 százalékkal) kevesebb, az egy évvel korábbinál 72 ezer fővel (18 százalékkal) több. A munkanélküliségi ráta 11,1 százalékos értéke az előző év azonos időszakinál 1,5 százalékponttal magasabb, és jellemzően a fiatalabb korosztályokban a legmagasabb (a 15-24 éveseknél 26,7 százalék, a 25-29 éveseknél 14,1 százalék). Részben az általános trendnek, részben a szezonális hatásnak betudhatóan az év első és második negyedéve között - a korábbi évekhez hasonlóan - 2010-ben is csökkent a munkanélküliek száma. 2010 I. negyedévéhez képest a munkanélküliek száma 25 ezer fővel, a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal lett kevesebb. Ez a csökkenés azonban nagyobb mértékű volt, mint 2009-ben, amikor a gazdasági válság hatásaként az I. és II. negyedév között csak minimálisan csökkent a számuk.

A legnehezebb helyzetben azok a munkanélküliek vannak, akik hosszabb ideje keresnek munkát. 2010 második negyedévében 46 százalék volt azok aránya, akik egy évnél régebben keresnek állást. A tartósan munkanélküliek növekvő arányában jelentős szerepet játszik a bázishatás. 2009-ben a munkanélküliek számának ugrásszerű növekedése az egy évnél rövidebb ideje állást keresők arányát emelte jelentősen a tartósan munkanélküliek arányával szemben. A beáramlás ütemének csökkenésével ismét növekvő azoknak az aránya, akik már hosszabb ideje munka nélküliek.

2010 II. negyedévében a 15-64 évesek közül 2 millió 551 ezren voltak gazdaságilag inaktívak, a megfelelő korúak 38 százaléka. Az inaktívak létszáma az elmúlt évben 54 ezer, az előző negyedévben 30 ezer fővel csökkent, de arányuk lényegében nem változott. Az átrendeződés ugyanis nem a munkaerőpiacon jelenlévők, illetve jelen nem lévők között történt, hanem a munkaerőpiac szereplői (foglalkoztatottak és munkanélküliek) körében. A korösszetételt tekintve a legnagyobb mértékű inaktivitás a fiatalokat, illetve az idősebbeket jellemzi. A 15-24 évesek valamivel több mint háromnegyede, az 55-64 évesek 63 százaléka tartozott ebbe a kategóriába 2010 II. negyedévében.

Vissza
2009.
december
29. 10:48

Korengedményes nyugdíj – szabályok 2010-ben

 Korengedményes nyugdíj – szabályok 2010-ben Ki veheti igénybe 2009. december 31-ét követően a korengedményes nyugdíjat? Melyek a korengedményes nyugdíjazás 2010. évi szabályai? Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság tájékoztatója.
Tovább
2009.
november
11. 08:26

Átrendeződik a korfa a genetikusok szerint

Átrendeződik a korfa a genetikusok szerint Noha egyes genetikusok számításai szerint az emberek 130-140 esztendeig élhetnek, ezt az eltúlzott véleményt a gyakorló orvosok a tényleges adatok alapján kétségbevonják. Ahol a születési és halálozási adatok vezetése megbizható, ott 110 éves kornál idősebb emberek a legjobb életkörülmények esetén is ritkán fordulnak elő.
Tovább
2010.
január
15. 16:58

Fidesz: 40 év munka után mehessenek nyugdíjba a nők

Fidesz: 40 év munka után mehessenek nyugdíjba a nők A Fidesz elnöksége garantálja, hogy - a párt kormányra kerülése esetén - 40 évnyi szolgálati idő után, életkortól függetlenül, minden nő nyugdíjba mehet - jelentette be Navracsics Tibor. A Fidesz frakcióvezetője Iván Lászlóval, a párt nyugdíjas tagozatának elnökével közösen tartott sajtótájékoztatót, amelyen különböző megállapításokat tettek, garanciákat vállaltak. Az utóbbiak közé tartozik a nyugdíjasok és a nyugdíjak megvédése a Gyurcsány-korszaktól, a nyugdíjak reálértékének megőrzése, valamint a nyugdíjalapok és a nyugdíjpénztárak privatizációjának megakadályozása is.
Tovább
2010.
április
01. 20:58

Fogalmunk sincs, mennyi lesz a nyugdíjunk

Fogalmunk sincs, mennyi lesz a nyugdíjunk A magyarok több mint fele - 59 százaléka - nincs tisztában az állami nyugdíj mértékével, illetve a magán- és önkéntes nyugdíj megtakarításokkal kapcsolatos lehetőségekkel, szabályozásokkal, tennivalókkal, és összességében úgy érzi, hogy nem képes megbirkózni a nyugdíjas éveikre való felkészüléssel – derül ki az Aviva Csoport tavaly készült felméréséből. A szakemberek szerint nem lehet a mindenkori kormányra várni, az emberekben kéne tudatosítani az öngondoskodás fontosságát.
Tovább
2010.
július
30. 07:47

Magyar nyugdíjszámtan: a 62 évből hogyan lesz 58?

Magyar nyugdíjszámtan: a 62 évből hogyan lesz 58? Az európai trenddel ellentétben Magyarországon nem lesz újabb nyugdíjkorhatár-emelés Az Európai Bizottság a tagállamok nyugdíjrendszerére vonatkozó ajánlásokat tett közzé. Ezek a korhatárok emelésének irányába mutatnak. 2060-ra ugyanis kétszer annyi nyugdíjas lenne a kontinensen, mint amennyi munkavállaló. Vita folyik arról, hogy kialakítsanak-e egységes, unión belüli szabályozást. Korhatáremelésre Magyarországon már nem kell számítani, a Bajnai-kormány ezt megoldotta. De azért vannak komoly gondok.
Tovább
2009.
október
29. 11:27

Mégis dolgozhatnak a nyugdíjasok

Mégis dolgozhatnak a nyugdíjasok Eltörölné a korhatár alatti nyugdíj mellett végzett munka keresetkorlátját két szocialista politikus, mert szerintük a hatályos törvény súlyos munkaerőhiányt okozhat az egészségügyben és az oktatásban.
Tovább
2010.
február
05. 07:45

Meglepően kevés nyugdíjas dolgozik

Meglepően kevés nyugdíjas dolgozik Mindössze 105 ezer 60 éven felüli munkavállalóról tud a statisztikai hivatal - ami arra utal, hogy a nyugdíjasok még a gondoltnál is jóval kevesebben dolgoznak.
Tovább
2010.
április
21. 18:12

Nyugdíjfeszültség: az államban nem hiszünk, az öngondoskodásra nem szánunk

Nyugdíjfeszültség: az államban nem hiszünk, az öngondoskodásra nem szánunk Miközben a magyarok fele szerint az állam felelőssége, hogy gondoskodjon a nyugdíjasokról, azt mindössze 3%-uk hiszi, hogy nyugdíjba vonulásukkor biztosítja majd részükre a megfelelő mértékű juttatást. Ennek ellenére igen alacsony azon aktív korúak aránya is, akik rendszeresen tesznek félre nyugdíjas éveikre.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART