2013.
április
15. 10:02

Szocializmus a Göcseji Múzeumban

Címkék:
Göcseji Múzeum Így éltünk a hetvenes években címmel a magyarországi szocializmus legnyugalmasabb évtizedét bemutató kiállítás nyílik szerdán Zalaegerszegen, a Göcseji Múzeumban.

A múzeum célja, hogy dokumentálja ezt az időszakot és bemutassa, milyen társadalmi folyamatok zajlottak le. A kiállítás valószínűleg sokakban nosztalgiát ébreszt: a hetvenes években mindenkinek volt munkahelye, állandó jövedelme. A rendszer egyik alapja az életszínvonal emelése volt, ezt viszont 1973 után kizárólag az államadósság növeléséből, vagyis nyugati hitelfelvételekből tudták biztosítani - beszélt a korszakról az MTI-nek Kaján Imre megyei múzeumigazgató.

Kissné Béres Katalin történész az MTI-nek felidézte, hogy "kétarcú korszak volt, a látszat mögött a valóság közel sem volt derűs és nyugodt". Rendre voltak áremelések, de az alapvető élelmiszerek árát nem merték emelni. Az évtized végén viszont ez már elengedhetetlenné vált; a "3,60-as kenyérkorszak" 1979 júliusában véget ért, onnantól 5,40 forintot kellett fizetni egy kilogramm kenyérért.

A kiállítás nagy összefogással valósult meg, rengeteg tárgyat ajánlottak fel és ajándékoztak a múzeumnak, amelyek közül a legjellegzetesebbeket választották ki. A hűtőszekrény-nagyságú gépből és asztallapnyi billentyűzetből álló számítógép a fiatalok számára lesz leginkább érdekes. A korabeli viseleteket, például a színpompás banánszoknyát, amely tavaly ismét visszatért a divatba, bábokon jelenítik meg.

A kiállítás enteriőrökből áll: bölcsődét, presszót, lakásbelsőket jelenítenek meg, amelyekből arra is lehet következtetni, hogy mit csináltak az emberek szabadidejükben. A lányok, asszonyok körében például divat volt a subázás és ekkor váltak népszerűvé a szekrénysorokat díszítő "álnépies" hímzett terítők is.

A férfiak a műhellyé átalakított garázsban dolgoztak, többnyire a munkahelyükről hazamentett alkatrészekkel, szerszámokkal. A kiállításon kialakított műhelyben a kor jellegzetes szimbólumát, a háztáji szekeret, tájnyelven csettegőt helyezték el. A falusiak nem tudták a földjeikről a terményt hazaszállítani, mert az akkori rendszer nem tűrte el, hogy a szállítóeszközök magántulajdonban legyenek, ezért motorkerékpárból, fél Trabantból vagy traktorból barkácsoltak csettegőket - mesélte el a történész.
A tárlat október 27-ig lesz látható a Göcseji Múzeumban.

Forrás: MTI

Vissza
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART