2011.
július
23. 09:27

"Tárgyalási alapnak is rossz" a munka törvénykönyve tervezett módosítása?

Címkék:
Gaskó István Könnyebb lesz elbocsátani a munkavállalókat, kevesebb szabadnap jár a fiatalabbaknak, bizonyos munkakörökben csökkenhetnek a fizetések, és gyengülnek a munkahelyi érdekképviseletek – legalábbis akkor, ha a Nemzetgazdasági Minisztérium által tegnap közzétett munka törvénykönyve módosításának tervezete megvalósul.

A tervezet szerint az a munkavállaló, akit munkavégzése, magatartása miatt akarnak elküldeni, nem védekezhet az ellene felhozott kifogásokkal szemben. A jogalkotók szerint a munkáltatók amúgy sem tartották be ezt a szabályt, és a bíróságok sem vették figyelembe a meghallgatás elmaradását a munkaügyi perek során.

Eddig a határozott idejű munkaviszonyt nem lehetett rendes felmondással megszüntetni. Ezentúl három megjelölt esetben a határozott munkaidőre alkalmazott munkavállalóknak is felmondhatnak így.

Megszűnik a felmondási tilalom is. Most ugyanis csak úgynevezett rendkívüli felmondással lehet elküldeni többek között azokat, akik táppénzen vannak, várandósak, szülési szabadságon vannak, beteg gyereküket táppénzen ápolják. A tervezet szerint ezentúl a védelmi időszak alatt is közölhetik velük, hogy védettségük lejárta után nincs szükség rájuk többé. Felmondási idejük a védelmi idejük lejártakor kezdődik, nem pedig, ahogy eddig, 15 vagy 30 nappal később. Vagyis aki beteg volt, az munkába visszaállása első napjától, aki pedig gyesen volt, az gyermeke harmadik születésnapjától tölti majd felmondási idejét.

„Vannak, akik szerint be kellene vezetni Magyarországon a védett kor intézményét, mert aki 55 éves elmúlt, és elveszíti a munkáját, annak most alig van esélye újra elhelyezkedni. Mások azt mondják, nincs szükség a védett kor bevezetésére. Ön mit gondol?” – így szólt az Orbán Viktor miniszterelnök által kezdeményezett Szociális Konzultáció első kérdése, melyre nem meglepő módon a válaszadók több mint kilencven százaléka úgy reagált, hogy vezessék be a védett kort.

Ami tulajdonképpen eddig is létezett: a hatályos munka törvénykönyve szerint ugyanis a nyugdíjkorhatár elérése előtt öt évvel csak különösen indokolt esetben lehet felmondani a munkavállalónak, és az előírtnál több végkielégítés jár neki. Mivel a kormány olyan fontosnak tartotta ezt a kérdést, hogy ezzel indította a Szociális Konzultációt, meglepő fordulat, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium tervezetéből kikerült, hogy csak különösen indokolt esetben lehet rendes felmondással elbocsátani ezeket az embereket. Ráadásul az eddig járó 3 havi többlet-végkielégítés is csökkenne aszerint, hogy hány évet dolgozott az illető az adott munkahelyen.

Ha pedig a munkavállalónak sikerül bebizonyítania, hogy munkaviszonyát jogellenesen szüntették meg, a tervezet szerint elmaradt munkabére helyett csak kártérítést kaphat, legfeljebb 18 havi átlagkeresetét.

Változnak a szabadságokra vonatkozó szabályok is. Az alapszabadság húsz nap marad, de az eddigi 25 helyett csak 26 éves kortól jár évente 21 nap, majd három- helyett csak ötévenként nő egy vagy két nappal a kivehető szabadnapok száma. A javaslat szerint a munkáltató évente öt nap szabadságot köteles a munkavállaló által megjelölt időpontban kiadni. (Egybefüggően legalább tíz napot kell kiadni, ha nem állapodnak meg másképp.)

A tervezet szerint a kormány rendeletben határozza majd meg a minimálbér összegét. A próbaidő hossza viszont nem változik. Korábban ugyan bejelentették, hogy a három hónapos próbaidőt felemelik hat hónapra, de a tegnap nyilvánosságra hozott tervezet szerint mégis marad három hónap.

A szakszervezetek már a héten jelezték, hogy elfogadhatatlannak tartják a kormány új munkatörvénykönyv-tervezetét, melyet ők néhány nappal korábban kaptak meg. – Ez a tervezet csökkentené a kereseteket, a munkavállalók jogbiztonságát és az érdekképviseletek erejét – mondta lapunknak Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke. Hozzátette: a tervezet szerintük néhány helyen alkotmányellenes, és a javasolt intézkedések 95 százaléka rontja a munkavállalók helyzetét.

– A védett kor nem véletlenül alakult ki, akit nyugdíj előtt néhány évvel elküldenek, az szinte biztos, hogy nem talál munkát. Mindez a nyugdíjszabályok szigorításával együtt egyenlő lesz az éhhalállal – hangsúlyozza. Gaskó István szerint a kisgyerekesekre vonatkozó szabályok is érthetetlenek annak fényében, hogy a kormány folyamatosan a gyermekvállalási kedv növeléséről beszél.

A legsúlyosabb intézkedésnek azonban a műszakpótlék elvételét tartja, amely szerinte 10–15 százalékos keresetcsökkenést fog okozni az amúgy is alacsony keresetűek között. Ugyanilyen igazságtalannak nevezte a túlórák szabadnapokban való megváltásának lehetőségét is, amit csak úgy tartanának valamelyest elfogadhatónak, ha 25 százalékkal megnövelnék a cserébe adott szabadságot.

A javaslat szerint változna a munkavállalók kártérítési felelőssége is: eddig korlátozott, ezután korlátlan felelősséggel tartoznának az általuk okozott károkért. – Egy váltókezelő naponta több száz olyan műveletet végez, ami komoly kockázattal jár. Ha egyet elront, milliós kár keletkezik, amit soha nem tud megtéríteni. Ezzel vége is az életének – hozott egy példát az elnök. Gaskó István a munkaközi szünetet érintő változást is aggályosnak nevezte. Eszerint a szünet nem képezhetné a munkaidő részét, vagyis aki eddig 12 órát dolgozott, annak ezután 12 óra 45 percet kellene, de úgy, hogy ebből csak 12 óráért kap fizetést.

A javaslat Gaskó szerint gyengíti a munkavállalói érdekképviseletek erejét is, például azzal, hogy megszűnne a szakszervezeti tisztségviselők kiemelt védelme. „Kínai viszonyokhoz kínai szakszervezeti pozíciók kellenek” – közölte az elnök, hozzátéve, hogy ezt a javaslatot a munkavállalók nem hagyják szó nélkül, sztrájkok és tüntetések lesznek. S bár Gaskó István szerint a javaslat „még tárgyalási alapnak is rossz, egy az egyben vissza kellene vonni”, mégis készek leülni a kormánnyal és beszélni az új munka törvénykönyvéről.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a koncepció széles körű egyeztetése az elmúlt hetekben megkezdődött „társadalmi konzultáció keretében”. Kiemelték, hogy a tervezet tudományos megalapozottsága érdekében véleményezésre kérték fel egyetemi tanszékek munkatársait, munkaügyi bíróságokat, legfelsőbb bírósági bírókat. Hozzátették: az országos szakszervezeti konföderációknak és a munkáltatói érdekképviseleteknek szintén megküldték a koncepciót, hogy „észrevételeiket beépíthessék”. A konzultáció részeként a kormany.hu internetes oldalon írásban várják a javaslatokat.

– Nem „levelező tagozaton”, írásban, hanem szemtől szemben, nyílt tárgyalásokon szeretnénk jelezni az észrevételeinket – mondja Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke. Hozzáteszi: a javaslatról jövő hét elején egyeztetnek a szakszervezeti szövetségek, de arról nem tudnak semmit, hogy a kormánnyal mikor ülhetnek le.

Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége többek között azt kifogásolja, hogy a tervezet arra sem nyújt garanciát, hogy a munkavállaló két hét egybefüggő szabadságra el tudjon menni, ha a munkáltatója ezt nem akarja. Ellenzik azt is, hogy megszűnik a szakszervezetek vétójoga, vagyis a munkáltatói intézkedések ellen a jövőben nem emelhetne kifogást a munkavállalói oldal.

Még nem tudni, hogymikortól lesz hatályos az új törvénykönyv. A javaslatot a kormány még nem tárgyalta.

A munkáltatóknak tetszik

A foglalkoztatás rugalmasságát segíti az új munka törvénykönyve tervezete, amely a korábbinál kevesebb szabályt tartalmaz, ugyanakkor több lehetőséget kínál a munkaadók és munkavállalók közti kölcsönösen előnyös megállapodásra – mondta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Szerinte a korábbi munka törvénykönyve 1992-ben született, és az akkor lebomló nagyipar „testére szabták”, míg az új tervezet már a mai Magyarország vállalkozási szerkezetére, a növekvő kis- és középvállalkozói szektor sajátosságaira épül.

Forrás: nol.hu

Vissza
2011.
július
22. 16:23

A nyugdíjasnak indoklás és végkielégítés nélkül lehet felmondani

A nyugdíjasnak indoklás és végkielégítés nélkül lehet felmondani A munkáltatók számára az egyik legnagyobb anyagi kockázatot jelentő intézkedés a munkáltatói rendes felmondás jogszerű alkalmazása. Ha ugyanis később a felmondás jogellenesnek minősül, az akár többmilliós kártérítést és egyéb bérjellegű kifizetést eredményezhet. Ez megelőzhető az döntés átgondolásával, előkészítésével.
Tovább
2011.
július
21. 21:22

Kirúghatják a kisgyerekeseket, nyugdíj előtt állókat is

Kirúghatják a kisgyerekeseket, nyugdíj előtt állókat is A védelmi időszak alatt is közölhetik a munkáltatók a jövőben a 3 évnél fiatalabb gyermeket nevelő szülőkkel, hogy nem kívánják őket tovább foglalkoztatni - derül ki Munka törvénykönyve Pénzcentrum birtokába került tervezett módosításából. Ráadásul a felmentési idő már a védelmi idő lejártának napján kezdődik, nem pedig az azt követő 15., illetve 30. naptól. Megszűnik a nyugdíj előtt állók védettsége is; az öregségi nyugdíjkorhatár előtt 5 éven belül is bárkit el lehet majd küldeni rendes felmondással is.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART