2011.
május
11. 10:54

Tízezerszám lehetne munkahelyet teremteni gyógynövénygyűjtéssel

édeskömény Egyesek szerint a gyógynövénytermesztés is a rendszerváltás áldozata lett. Azóta az ágazat folyamatosan épül le, pedig szabályozási háttér átalakításával több tízezer hátrányos munkapiaci helyzetű térségben élő, alacsonyan képzett munkanélkülinek jelenthetne jövedelemforrást.

Sok más ágazathoz hasonlóan az egykor európai szinten meghatározó magyar gyógynövénytermesztés is a rendszerváltás áldozata lett. A rendszerváltás idején még pontos statisztikák készültek a termőterületekről, a gyűjtésről és az exportról, mára viszont csak becsülni lehet az ágazat nagyságát, éves termelési értékét. 1990-ben még mintegy 35-40 ezer hektáron termesztettek az országban gyógynövényeket − többnyire nagyüzemi körülmények között, bár jelentős volt a kisebb magángazdaságokban a kézimunka-igényes kultúrák termesztése is −, napjainkra a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács 20-25 ezer hektár közé teszi a termőterületet. Pontos adatok csak a mák ellenőrzött termeléséről vannak, a Tiszavasváriban működő feldolgozó ugyanis szigorú nyilvántartást vezet: e szerint évente időjárásfüggően 6-8 ezer hektár között változik a betakarított termőterület.

A legnagyobb területen termesztett fajok a mák mellett a mustár, a koriander, a fűszer- és az édeskömény. A rendszerváltás környékén még évente nagyjából 35-40 ezer tonna gyógynövényrészt, drogot és 80-100 tonna illóolajat állítottak elő, napjainkra 25-30 ezer tonna közé esett vissza a drogtermelés.

Folyamatosan csökkent a gyűjtésből származó mennyiség is az elmúlt években. Amíg 1990 táján ez még több tízezer embernek biztosított kiegészítő jövedelmet − volt olyan időszak, amikor a jól szervezett gyűjtői és felvásárlói hálózatnak köszönhetően évente több mint 400 ezren foglalkoztak gyűjtéssel − és hozzávetőleg évi 15 ezer tonna volt a gyűjtött mennyiség, addig mostanra ez utóbbi 3-4 ezer tonnára esett vissza és alig 10 ezren foglalkoznak gyűjtéssel.

Az ágazat szereplői szerint az elavult és zavaros szabályozási háttér átalakításával ismét több tízezer, hátrányos munkapiaci helyzetű térségben élő, alacsonyan képzett munkanélkülinek jelenthetne újra kiegészítő jövedelmet a gyűjtés.

A kereskedelemnek egyelőre csak kérdései vannak Erős kavarodás érződik a kiskereskedelmi piacon a gyógynövénykészítmények forgalmazási szabályainak megváltoztatása miatt. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint majdnem biztos, hogy a ma divatos növényi készítményeket, gyógyteákat, egészséges életmódot támogató termékeket értékesítő kis boltoknak újra kell gondolniuk a stratégiájukat. A nagyobb láncokat, drogériákat, hipermarketeket kevésbé érinti a szabályozás, bár az a kiskereskedők számára még nem derült ki, mi lesz a teendő a termékekkel az új előírások életbe lépése után. Egyelőre az sem világos a kiskereskedelem számára, hogy mi minősül gyógynövénynek, illetve gyógyhatású terméknek és gyógyszernek, vagy mit kell tenni annak érdekében, hogy az ez utóbbi kategóriába sorolt terméket is értékesíthessen egy kis fitotéka vagy biobolt. A gyógyszer-liberalizáció idején is komoly Canossa-járás volt a kereskedelem számára az értékesítési engedélyek megszerzése, a hagyományos növényi gyógyszerekre, illetve a bennük felhasznált anyagokra vonatkozó szabályozómódosítás nyilvánvalóan nehezíti majd a kiskereskedelem dolgát és erősíti az adminisztrációs kötelezettséget. A gyógynövénykészítmények piacának legnagyobb szereplői ma már korántsem a szakboltok: a drogériák és egyre inkább a hipermarketek mind erősebb szereplővé válnak ebben a szegmensben is és mindinkább átveszik a szakboltok szerepét.

Forrás: Napi Gazdaság

Vissza
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART