2011.
február
06. 09:36

Több hónap, mire eljut az államhoz a nyugdíjvagyon

Címkék:
Juhász Istvánné Nem csak a mérettől függ, hogy melyik magán-nyugdíjpénztár marad meg a jövőben, munkáltatói pénztár is jelezte, hogy folytatni kívánja a működését - vázolta a közeljövőt Juhász Istvánné, a pénztárakat tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára. A vagyon átadásának kidolgozására 45 napja van a pénztáraknak, ám maga a folyamat akár nyárig is elhúzódhat. Addigra viszont megszülethet az Alkotmánybíróság döntése.

A hibák miatt még nem kell eltüntetni egy egész rendszert - mondja Juhász Istvánné.

- Orbán Viktor kormányfőtől tudjuk, immár végleges, hogy kétpilléres a magyar nyugdíjrendszer, és az Alkotmánybíróságtól sem érdemes jogorvoslatot remélni. Van erre a helyzetre is cselekvési tervük?

- Szerintem a nyugdíjrendszer változatlanul három pilléren nyugszik: hatályban maradt a magán-nyugdíjpénztárakról szóló törvényi szabályozás, működnek a pénztárak, ahová a tagok - kötelező jelleggel - fizetik továbbra is a járulékaikat. Azzal sem értek egyet, hogy az Alkotmánybíróságnak nincs mozgástere, s nem szabad reménykednünk a jövőt illetően. Várjuk meg a döntést aztán értékeljünk. A cselekvési tervünk emiatt tehát nem változik, továbbra is készülünk az elkövetkező időszak feladataira, miközben a jogi utakat sem hagyjuk figyelmen kívül. Ha nem olyan döntést hoznak az alkotmánybírák, amire számítunk, akkor megyünk tovább, beadványainkkal a nemzetközi fórumokhoz - az emberi jogi bírósághoz Strasbourgban, illetve az Európai Bírósághoz - fordulunk. Most a szakmai feladatokra összpontosítunk.

- A miniszterelnöktől tudjuk azt is, hogy aki állami nyugdíjban marad, az mindig jobban fog járni. Újabb szög a pénztári rendszer koporsójában?

- Én még nem egészen értem, mire gondolt a kormányfő, a nyugdíjjal kapcsolatos terveinek megismerése után biztos kiderül, mi áll e mondat mögött. Azért emlékeztetnék arra, pár hete meg azt jelentette be, hogy a továbbiakban a nyugdíjakat csak abból az összegből fogják finanszírozni, ami a járulékból befolyik.- Most még beszélhetünk három pillérről, mert vannak működő pénztárak. De vajon egy év múlva is elmondható lesz ez?

- Azt nem tartom kizártnak, hogy végül egy-két pénztár kezeli a több mint 102 ezer fő - általunk 350-400 milliárd forintra becsült - vagyonát, de amíg egy is talpon van, addig igen

-Most még beszélhetünk három pillérről, mert vannak működő pénztárak. De vajon egy év múlva is elmondható lesz ez?.

- Azt nem tartom kizártnak, hogy végül egy-két pénztár kezeli a több mint 102 ezer fő - általunk 350-400 milliárd forintra becsült - vagyonát, de amíg egy is talpon van, addig igen.

- Eddig négy-nyolc megmaradó pénztárról beszéltek.

- S tartjuk is, hogy valószínűleg ennyien maradnak meg a tizennyolcból. Azok közül még egy sem jelezte, hogy befejezi tevékenységét, akikről azt gondoljuk, hogy folytatják a működésüket. De az is lehet, hogy végül csak egy marad.

- Tehát már tudható, mely pénztárak folytatják?

- Jelezték felénk, de a döntésével minden pénztárnak magának kell majd a nyilvánosság elé állnia. Nyilván döntő lesz, hogy megvan-e a törvényben előírt minimum 2000 tag. De a taglétszám csak az egyik feltétel, amit a pénztárak közgyűléseinek végig kell gondolniuk, amikor a jövőről döntenek. El tudom képzelni, hogy lesznek összeolvadások, beolvadások a 2000 fő fölötti pénztárak között is.

- Neveket nyilván nem mond, de megalapozott az a feltételezés, hogy a méretükben nagyobbak élik túl a „nyugdíjmentést"?

- Néhányan közülük is, de munkáltatói pénztár is jelezte, hogy nem állnak le. Vagyis nem csak a mérettől függ a pénztári szektor várható összetétele.


- Arról mi a Stabilitás véleménye, hogy az OTP csak január 20.-tól küldte ki a tagjainak a tájékoztatást, miközben a többi pénztár ezt már hamarabb megtette? Van olyan OTP-ügyfél, aki a mai napig nem kapta meg a levelet.

- Ennek okáról a konkrét pénztárat kellene megkérdezni. A Stabilitás egyet tehetett: ajánlást fogalmazott meg, melyben arra kérte a tagpénztárakat, hogy minél előbb küldjék ki a tájékoztatóikat. Nem árt figyelembe venni azonban, hogy egy kisebb pénztár gyorsabb tud lenni, mint a nagyok. Tudomásom szerint a legtöbb pénztár nem is a számlaegyenlegről szóló értesítőt küldte ki, az OTP viszont a december végi állapotokat tükröző információkat is felüntette levelében. Bárki más, aki így tett, csak ennél korábbi időpontra vonatkozó (például december közepi) adatokat mellékelt. A számlaegyenlegről egyébként június 30-ig kell tájékoztatást adniuk a pénztáraknak, ennek a feltételnek pedig mindenki eleget tett, vagyis senki nem szegett szabályt. Persze a minél gyorsabb tájékoztatás hasznos volt, mert a tagnak így több ideje maradt a mérlegelésre. Annak örülök, hogy nem kampányjellegű levelek mentek ki, a pénztárak objektíven igyekeztek leírni a helyzetet.

- Most ott tartunk, hogy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság összesíti a nyilatkozatokat. A rendelet szerint legkésőbb március elsejéig kell elküldeniük a pénztárban maradók listáját, s eddigi nyilatkozataik alapján a Stabilitás is abból indul ki, hogy március elejétől indulhat el az ütemtervek készítése, amire 45 napjuk van. Mit gondol, a nyugdíjbiztosító hamarabb, akár február elején is elküldheti az összesítéseket? Mert akkor a 45 nap is hamarabb indul.

- Ez elképzelhető, ha így lesz, akkor onnantól számítódik a 45 nap. A rendelet egyértelműen fogalmaz. De a nyugdíjbiztosítónak sem lesz egyszerű a dolga.

- Pedig nem tűnik bonyolult feladatnak a nevek, társadalombiztosítási azonosító számok listába szedése.

- Viszont vannak, akik csak februárban tudják megtenni a nyilatkozataikat, s erről elfogadható igazolási kérelemmel rendelkeznek, vagy más, például egészségügyi okból akadályozottak. Ők február végéig nyilatkozhatnak. Természetesen ha előbb megérkeznek a listák, akkor annak megfelelően fogunk eljárni. De még azt sem tudjuk, hogy a pénztárak egy időben kapják meg az összesítéseket, vagy külön-külön, és ha meg is jönnek a listák, azokon utólag még korrigálhat a később nyilatkozók miatt a nyugdíjbiztosító.

- A törvényben biztosított 45 napot maximálisan kihasználják a pénztárak az ütemterv elkészítésére?

- Pénztára válogatja, de fontos, hogy amíg a 45 napot nem lépik túl, addig nem sértenek jogszabályt. Sok mindent kell alaposan, szakmailag végiggondolni. A pénztárak mérete határozza meg, hogy mennyi ügyet kell kezelniük Az senkinek nem lenne jó, ha egy idő előtt elkészült ütemtervet felügyeleti hiánypótlási felszólítás miatt kellene korrigálni.

- S az ütemtervek alapján akár több hónapra, például nyárig is elhúzódhat a vagyon átadása az állami nyugdíjalapnak?

- Persze, pont ez a lényege az ütemtervnek, hogy ütemezi a feladatokat, s nem egy időpontra, például április végére rendeli elvégezni a vagyonátadást. De ez nem azt jelenti, hogy mi szándékosan el akarnánk nyújtani a munkát, hátha addig dönt az Alkotmánybíróság! Egy kis ízelítő az előttünk álló feladatokból: közel 3 millió ember számláját kell lezárni, kiszámítani az őket megillető összeget, a nyilatkozataik alapján rendezni a reálhozam kifizetését, gondoskodni az összeg elküldéséről, adatokat egyeztetni, rendezni az időközben elhunyt pénztártagok követelését. A központi bevallási, beszedési rendszer miatt keletkező függő tételek sorsát is egyengetni kell. Óriási vagyonról, rengeteg fajta értékpapírról van szó. Aki úgy gondolja, hogy nem alapos munka, hanem a folyamat szándékos lassítása áll e mögött, az nem ismeri a pénztárak teljes ügymenetét. Emlékeztetnék arra, hogy 2009-ben kevesebb mint 70 ezer ember visszaléptetése is hónapokig tartó folyamat volt.

- Mennyi lesz az átlagos összeg, amit reálhozamként megkapnak a visszalépők?

- Erre nem tudok konkrét választ adni, lesznek több százezer forintos kifizetések, és olyan is lesz, aki nem kap pénzt. Azért sem lehet most egzakt összegről beszélni, mert az a kifizetése napjáig még változhat.

- Hogyan festené le a tipikus pénztárban maradót? Ki ő?

- Nehéz egy típusba belesűríteni, olyan sokféle lehet. Rengetegen fordultak hozzánk az elmúlt hetekben, naponta százával kaptuk a telefonos, internetes megkereséseket. Mi senkinek nem mondtuk meg, hogy mit tegyen - maradjon, menjen - erre a választ a tagoknak maguknak kellett megadni, de ha részletkérdéseik voltak, arra igyekeztünk felelni. Az érdeklődők közt nagyon sok fiatal volt, akiknek még sok idejük van hátra a nyugdíjig: rájuk az a jellemző, hogy igazán magukénak érezték a számlájukon felhalmozott vagyont. Voltak aztán idősebbek, nyugdíjhoz közel állók, akiknek több milliós összeg gyűlt össze az egyéni számláin. Másokat pedig az öröklés érdekelte. Voltak, akik büszkeségből maradtak és voltak, akik alapos számítgatások után jutottak arra a következtetésre, hogy megéri nekik maradniuk. Vagy mert olyan mély a meggyőződésük, az öngondoskodásba vetett hitük, amit nem lehetett megingatni.

- Koruk, jövedelmi helyzetük szerint tehát nem lehet különbséget tenni köztük. És az iskolázottság szerint?

- Valóban többen voltak olyanok, akik rendelkeztek valamilyen fokú pénzügyi ismerettel. Ha feltétlenül muszáj jellemzőt mondanom, akkor azt emelném ki, hogy a maradók olyan gondolkodó emberek, nem hagyják magukat sodortatni az eseményekkel. Persze sok, ilyen tulajdonsággal rendelkezőt találunk a visszalépők között is, aki arra jutott, hogy neki az éri meg.

- Ha hátrébb lépünk egyet, és a rendszer egészét nézzük, akkor lehet olyan benyomása a szemlélődőnek, hogy nem a legerősebb érv a magánpénztári rendszer mellett a 12 év alatt felhalmozott 1 százalék alatti reálhozam. Innen nézve nehéz támogatót szerezni a magánpénztárak mellé.

- Kétségtelen, hogy voltak hiányosságok. Voltak korrekciók az elmúlt években, ami javított a magán-nyugdíjpénztárak működésén, de a költséggazdálkodásban lehetett volna még további pontosításokat végrehajtani. Személy szerint mindig is gyenge pontnak tartottam a tagszervezés szabályozását. Voltak javaslataink, például hogy az átlépésért ne lehessen ügynöki jutalékot fizetni. De ezek kiigazítható hibák, ezért még nem kell eltüntetni az egész rendszert.

- Viszont ezeket a hibákat a pénztárak nem kerülték el, ezzel pedig maguk gondoskodtak támadási felületről. A rendszer maga ellen gyűjtötte az ellenérveket.

- Ebben van valami, de figyelembe kell venni a piaci mechanizmust, ami például a tagszervezés területén működött. A pénztárak igyekeztek minél több tagot toborozni. Egyébként dolgozunk egy etikai kódexen: a pénztárak többsége alá is írta, de most újraindulhat az egyeztetés.

- Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi kormánybiztos év elején kilátásba helyezett egy vizsgálatot, hogy kiderítsék, történt-e vagyonvesztés a pénztárakban. Tudnak ilyen célzott vizsgálatról?

- Új, célzott vizsgálatról nincs tudomásunk, ugyanaz az ellenőrzés folyik, mint eddig. Egyébként ezt a vádat már sokszor a fejünkhöz vágták, de konkrét esettel soha nem tudták alátámasztani, én legalábbis nem tudok róla. A pénztári szektort nagyon szigorúan felügyeli a PSZÁF, minden negyedéves jelentés után felvették a kapcsolatot azzal a pénztárral, ahol működési zavarokra utaló jeleket fedeztek fel.

Forrás: Népszabadság

Vissza
2010.
december
14. 12:03

"A Fidesz sírba tette a fiatalok jövőjét"

"A Fidesz sírba tette a fiatalok jövőjét" Az MSZP szerint a jövő nemzedékek "gyásznapja" december 13-a, mert azon a napon fogadta el az Országgyűlés a "nyugdíj-einstand" törvényt. Török Zsolt, az MSZP szóvivője keddi sajtótájékoztatóján úgy vélekedett, hogy a rendszerváltás után húsz évvel "sírba tették" a fiatal nemzedékek jövőjét. A sajtótájékoztató kezdetén Szanyi Tibor szocialista országgyűlési képviselő egy fekete zászlót lógatott ki az Országház egyik erkélyéről.
Tovább
2010.
december
15. 06:29

A magánnyugdíjpénztárak megszűnésével a magyar tőkepiacnak is vége lehet

A  magánnyugdíjpénztárak megszűnésével a magyar tőkepiacnak is vége lehet Felkészületlenül érte a Stabilitás Pénztárszövetséget a magánpénztárak megszüntetésének ötlete, de ennek bejelentése óta és a törvény elfogadása ellenére is alkotmánybírósági és uniós beadványokkal próbálják megakadályozni a második pillér megszüntetését - számolt be Juhász Istvánné, a Stabilitás főtitkára hétfőn a Budai Liberális Klub rendezvényén. Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT egykori elnöke pedig úgy vélte: a magánpénztárak megszüntetésével a magyar tőkepiacnak is "vége" lehet.
Tovább
2010.
november
01. 15:41

A nyugdíjterv rövid távon jó, hosszú távon viszont fenntarthatatlan

A nyugdíjterv rövid távon jó, hosszú távon viszont fenntarthatatlan A magyar magán-nyugdíjpénztári rendszer esetleges "teljes körű államosítása" rövid távon jelentősen javíthatja Magyarország költségvetési és államadósság-mutatóit, hosszabb távon azonban - csakúgy, mint a nyugat-európai állami nyugdíjrendszerek - a demográfiai folyamatok miatt jó eséllyel fenntarthatatlannak bizonyulna - áll londoni feltörekvő piaci elemzők hétfői helyzetértékelésében.
Tovább
2010.
december
22. 14:15

Alkotmánybírósághoz fordult az MSZP a nyugdíjtörvény miatt

Alkotmánybírósághoz fordult az MSZP a nyugdíjtörvény miatt Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult Mesterházy Attila, indítványában a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló jogszabály alkotmányellenességének megállapítását, valamint a törvény kihirdetése napjára visszamenőleges megsemmisítését kezdeményezve.
Tovább
2010.
december
10. 10:08

Andor László: a kormányra fájó kijózanodás vár

Andor László: a kormányra fájó kijózanodás vár A Napi Gazdaságnak adott interjújában Andor László munkaügyi biztos azt mondta, hogy nem jó ötlet a nyugdíj-megtakarítások átcsatornázása, főleg akkor, ha abból folyó kiadásokat finanszíroz a kormány. A biztos aránytalanságokat lát a választási opciók kapcsán, miközben úgy véli, hogy fájó lesz a kijózanodás, hiszen az állam a jövőben nagyobb terhet vállalt magára a rövid távú előnyökért cserébe.
Tovább
2010.
december
03. 23:19

Andor: az EU beleszólhat a tagállami nyugdíjrendszerekbe

Andor: az EU beleszólhat a tagállami nyugdíjrendszerekbe Az európai foglalkozás hirtelen bővülésére ugyan nem számít, de a költségvetési konszolidáció munkahelyekre gyakorolt esetleges negatív hatásától sem tart Andor László, a Bizottság magyar tagja, aki a BruxInfónak adott interjúban arra is figyelmeztet, hogy a nyugdíjrendszer átalakításának a fenntarthatóságot kell javítania, ami nem feltétlenül igaz a tervezett magyar intézkedésekre.
Tovább
2010.
december
14. 12:39

Az Európai Bizottsághoz fordulnak a nyugdíjpénztárak

Az Európai Bizottsághoz fordulnak a nyugdíjpénztárak Az Európai Bizottság elnökétől, José Manuel Barrosótól kért azonnali segítséget "3 millió magyar munkavállaló érdekeinek megvédésében" a Stabilitás Pénztárszövetség.
Tovább
2010.
december
09. 10:38

Brüsszel eltűri a nyugdíjpuccsot

Brüsszel eltűri a nyugdíjpuccsot Brüsszel törvénnyel készül betiltani a magyar megoldást, a hárompilléres nyugdíjrendszer visszaállítását kétpilléressé, de a magyar költségvetési hiány felszámolása érdekében szemet huny a törvény hatályba lépése előtt befejeződő magyar nyugdíjpuccs fölött. Cserébe az érintettek érdekeinek maximális védelmét kéri Budapesttől, amit a tervezett parlamenti nyilatkozatban a Fidesz-kormány verbálisan teljesíteni is fog.
Tovább
2010.
november
30. 14:20

CIB: elszegényedéssel fenyeget a nyugdíj-helyzet

CIB: elszegényedéssel fenyeget a nyugdíj-helyzet Az állami nyugdíjak jelenlegi átlagosan havi 88 ezer forintos reálértékének jövőbeni alakulása elszegényedéssel fenyeget, öngondoskodás nélkül nem akadályozható meg az elszegényedés - hangzott el a CIB Bank sajtótájékoztatóján.
Tovább
2010.
december
23. 20:59

Fitch-igazgató: "sajnálatos a magyar nyugdíjreform visszafordítása"

Fitch-igazgató: "sajnálatos a magyar nyugdíjreform visszafordítása" ”Sajnálatosnak" nevezte a magyarországi nyugdíjreform „visszafordítását" az MTI-nek adott csütörtöki nyilatkozatában a Fitch Ratings illetékes igazgatója, miután a legnagyobb európai hitelminősítő bejelentette Magyarország visszaminősítését.
Tovább
2011.
január
19. 08:35

IMF: a nyugdíjpénztárak megmarkolása csak könyvelési lépés

IMF: a nyugdíjpénztárak megmarkolása csak könyvelési lépés Aggodalomra ad okot a Magyarországon - és kisebb mértékben Lengyelországban -tapasztalt könyvelési trükkök sora, és a költségvetési reformok hiánya a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Európai Osztályának egyik vezető tanácsadója szerint.
Tovább
2011.
január
28. 21:45

Magánnyugdíjpénztár: Mikor tudhatjuk meg a reálhozamokat?

Magánnyugdíjpénztár: Mikor tudhatjuk meg a reálhozamokat? A reálhozamok kifizetésére még várnia kell azoknak, akik visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe, és nem is minden pénztártagnál tudják még, hogy mekkora összegről van szó. Aki maradni szeretne, már csak egy napja van, hogy nyilatkozzon. Hétfőn délután 6 óráig lehet nyilatkozni a maradásról.
Tovább
2010.
november
24. 21:06

Matolcsy: aki nem lép vissza, annak nem lesz állami nyugdíja

Matolcsy: aki nem lép vissza, annak nem lesz állami nyugdíja A magán-nyugdíjpénztári tagoknak január végéig kell dönteniük, hogy visszatérnek az állami nyugdíjrendszerbe, vagy maradnak az eddig kötelező rendszerben. Aki a magán-nyugdíjpénztári rendszerben marad, az a jövőben a munkaadója által befizetett 24 százalékos nyugdíjjárulék utáni összegből, azaz a 70 százalékot kitevő szolidaritási nyugdíj jogosultságból már nem részesedik, csak az önmaga, azaz a munkavállalók által fizetendő 10 százalékos járulék lesz a számláján. A pénztárak szerint ez zsarolás és Alkotmánybírósághoz fordulnak.
Tovább
2010.
december
02. 19:53

Nyugdíj: csak a pénztárak harmada maradhat életben

Nyugdíj: csak a pénztárak harmada maradhat életben Nemcsak az a kérdés, hogy menni vagy maradni, hanem az, hogy egyáltalán lesz hol maradni. A kormány ugyanis olyan keretfeltételeket teremtett, amelyek a nyugdíjkasszák teljes ellehetetlenítéséhez vezethetnek. 18 magánnyugdíjpénztár biztosan nem marad talpon, többen valószínűleg összeolvadnak. A Stabilitás Pénztárszövetség szerint legalább öt kassza az államosítás után is működni fog.
Tovább
2010.
november
22. 20:06

Nyugdíj: kőkemény kritikát kapott a kormány

Nyugdíj: kőkemény kritikát kapott a kormány A magyar kormány nyugdíjpénztár-intézkedéseiről közöl bíráló cikket hétfői kiadásában a Financial Times. Nem értik, miért nincs nagyobb tiltakozás az "elkobzás" ellen
Tovább
2010.
december
16. 10:16

Nyugdíjak: májusig megoldják az egyéni számlavezetést

Nyugdíjak: májusig megoldják az egyéni számlavezetést Magyarország visszatér a kétpilléres nyugdíjrendszerre - egyebek mellett ezt mondja ki a kormánynak a nyugdíjrendszer átalakításáról szóló, a Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent határozata. A csütörtökön hatályba lépő rendelkezés szerint május végére kell elkészülnie a társadalombiztosítási (tb) nyugdíjrendszerben az egyéni számlavezetésre vonatkozó szabályozásnak.
Tovább
2010.
december
22. 08:57

Orbán Viktor a nyugdíjrendszerről: "még nem értünk a végére"

Orbán Viktor a nyugdíjrendszerről: "még nem értünk a végére" A miniszterelnök szerint a kormány és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a gazdaságpolitikai elképzeléseket érintően "két különböző malomban őröl". Orbán Viktor kedden a Magyar Televízió Az Este című műsorában emellett arról is beszélt, hogy az évtized végénél hamarabb nem tűnik realitásnak az euróövezethez való csatlakozásunk. A kabinet munkájával elégedett a kormányfő.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART