2010.
október
16. 10:50

Túlélésért küzdenek a nyugdíjkasszák

malacpersely A miniszterelnök bejelentése alapján az APEH az összes magánnyugdíj-járulékot visszatartaná, ezért a kasszák most kompromisszumért lobbiznak. Az Index úgy tudja, azt szeretnék elérni, hogy az adóhatóság a nyolc százalékos járulék legalább felét utalja. Ez a hárommillió kasszatag mellett a pénztáraknak is fontos, hogy működési költségeik legalább egy része fedezve legyen. Több kassza a beléptetések felfüggesztését tervezi, ezzel csökkenteni tudják kiadásaikat, de ennek más eszközei is vannak.

Szijjártó megerősítette: nem adunk a járulékokból a pénztártagoknak

A miniszterelnök bejelentése után sokan a nyugdíjkasszák ellehetetlenülését jósolják, de a dolog még távolról sem dőlt el. A pénztárakat a járulékok visszatartása nem lehetetleníti el automatikusan, "csupán" megnehezíti működésüket, amit eddig a beérkező díjakból finanszíroztak.

A szabályozás szerint a kasszák a befizetett járulékok 4,5 százalékát csíphetik le működésük finanszírozására, ehhez jön a vagyonkezelés átlagos 0,4 százalékos éves díja. Az átlagos ügyfél éves befizetése 120 ezer forint, ebből tehát 5400 forintot különít el a pénztár költségeinek és nyereségének finanszírozására, a többit ügyfelei számláján befekteti. A pénztárak az ötezer forintokból vezetik a meglehetősen bonyolult nyilvántartásaikat, napi eszközértéket állapítanak meg, tájékoztatókat küldenek a tagoknak, fizetik a béreket és fedeznek minden más kiadást is. (A bankok ekkora éves díjért persze több szolgáltatást nyújtanak, kártyát bocsátanak ki, fiókhálózatot üzemeltetnek, páran még biztosítást is adnak.)

Ha a kormány, ahogy ígérte, 14 hónapra az összes járulékot államosítja, a pénztártagok átlagosan 140 ezer forintot veszítenek, amiből ügyfelenként 6300 forint a pénztárak vesztesége.

Orbán: újabb válságadók jönnek, nem utalunk a pénztáraknak

A kasszáknak közben változatlanul kezelniük kell az 1998 óta felhalmozott 2800 milliárdos járuléktömeget, ami bevételek nélkül komoly veszteséggel jár. "Senki nem egyeztetett velünk. Elhangzott néhány radikális és drasztikus mondat úgy, hogy még a felügyelet sem tudott a tervekről." Laptársunk neve elhallgatását kérő forrása abban bízik, hogy a kormány hajlandó lesz alkut kötni. "Általában az történik, hogy bedobnak egy nagy követ a vízbe, ami jó nagy hullámokat ver, ezeket azonban párbeszéddel lehet csillapítani. Jó lenne, ha osztozhatnánk a járulékokon, így a költségvetésnek is lenne valamekkora többletbevétele, de a pénztárak működése sem kerülne veszélybe." Az Index úgy tudja, a bruttó bér arányában nyolc százalékos járulék legalább felét szeretnék megkapni a pénztárak.

A túlélés receptjei

A nyugdíjpénztárak stratégái különböző forgatókönyveket dolgoznak ki a következő 14 hónapra. Ha a járulékok felosztásáról nem sikerül megegyezni a kormánnyal, más eszközei is vannak a túlélésnek.

A tőkeemelés kézenfekvő megoldás, a kieső bevételeket saját zsebből átmenetileg helyettesíteni lehetne. Ez az út azonban nem járható, mivel a pénztárak valódi tulajdonosai maguk a kasszatagok, tőkeemelést tőlük nem lehet várni.

A kasszák névadó háttérintézményeikkel (Erste, OTP, Generali, Allianz, AXA stb.) azonban szoros kapcsolatban állnak, így más lehetőségek is vannak a pénzügyi nehézségek áthidalására.

Az egyik, ha a pénztár mögött álló vállalat úgynevezett "véglegesen átadott pénzeszközt" juttat a kasszának. Ebből mindkét cégnek lehet előnye. Egyfelől így garantált lesz a kassza túlélése, másfelől egy idén januártól hatályos adóváltozásnak köszönhetően az átadó ezzel az összeggel csökkentheti adózás előtti nyereségét (a társaságiadó-alapját), ha bizonyítja, hogy a kasszának a működéshez szüksége volt az átadott pénzre. Feltételezzük, hogy ez nem lesz nehéz, hiszen egy olyan helyzetről beszélünk, amikor egy kormánydöntés miatt apadtak el a pénztárak működését finanszírozó bevételek - írja az Index.

Egy másik megoldás lehet a tartalékok felélése. A kasszák minden befizetés egy kis részéből úgynevezett tartaléktőkét képeznek. Az évről-évre halmozódó összeg aránya minden kasszánál más a különböző működési eredmények miatt. A tartaléktőke a veszteségekkel csökkenthető, eredményes működés esetén azonban duzzad ez az összeg.

Harmadik megoldás a takarékoskodás lehet. A nagyobb kasszák komoly pénzeket költenek reklámra, hogy növelni tudják tagjaik számát. Információnk szerint több pénztár a tagtoborzás és a beléptetések felfüggesztését tervezi, hogy ezzel is takarékoskodjon. Eddig évente általában 80-100 ezer fővel bővült a taglétszám, mivel minden pályakezdőnek kötelező volt egy pénztár kiválasztása.

Kétirányú utca

A toborzásnak valójában addig nincs is értelme, amíg nem világos, hogy mi lesz a második nyugdíjpillér sorsa. A miniszterelnök azt már beharangozta, hogy a kormány újra megadja a visszalépés lehetőségét a kasszatagoknak. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter úgy foglalt állást, hogy mindenkinek joga van szabadon dönteni arról, hogy az állami, vagy a magánnyugdíj-pénztári tagságot választja, ugyanakkor szerinte a állampolgárok befizetett pénze az előbbi rendszerben nagyobb biztonságban van.

Szijjártó: a kormány senkit nem kényszerít az állami nyugdíjrendszerbe

Az Index úgy tudja, nyugdíjpénztári körben az is felmerült, hogy jó lenne elérni, ha az átlépés fordítva is megtörténhetne, tehát, ha a második pillért is megnyitnák a harminc évnél idősebbek előtt, hátha sokan az átlépés mellett döntenének. Ha ez mégsem történik meg, még akkor sincs baj. "Ha felére lecsökken a taglétszám, akkor is lehetne működni, ha a járulék egy részét az APEH átutalja" - fogalmazott laptársunk forrása.

A kasszáknál az elemzők jelenleg több forgatókönyv modellezésén dolgoznak. Többek között vizsgálják, ha a 14 hónapos átmeneti időszak után, 2012 januárjától az APEH újraindítja a nyolc százalékos járulék folyósítását, hány ügyfél kell megmaradjon ahhoz, hogy méretgazdaságossági szempontból még egyáltalán érdemes legyen tovább működtetni a pénztárakat.

Forrás: portfolio.hu

Vissza
2010.
január
16. 07:34

Mire teszünk félre?

 Mire teszünk félre? A GfK Hungária felmérése szerint a lakosság 17 százaléka tervez az idén megtakarítást. A legtöbben a nehezebb időszakokra, a gyerekek támogatására és a nyugdíjas évekre spórolnak.
Tovább
2009.
december
15. 17:06

2050-ig kihúzhatjuk a jelenlegi nyugdíjrendszerrel

2050-ig kihúzhatjuk a jelenlegi nyugdíjrendszerrel A döntéshozókra hárul a feladat, hogy a kormány által létrehozott Nyugdíj és Időskori Kerekasztal (NYIKA) most elkészült elemzése alapján a felrajzolt öt alternatívából melyiket választja - áll az MTI-hez kedden eljuttatott jelentésben.
Tovább
2010.
augusztus
27. 18:44

A bankadó viheti el a nyugdíjemelést

A bankadó viheti el a nyugdíjemelést Ha a költségvetési egyensúly érdekében kivetett bankadó miatt lassul a gazdaság, azt a nyugdíjasok is megsínylik, mivel elmaradhat a nagyobb nyugdíjemelés, így 25-31 milliárd forinttól esnek el jövőre - írta az index.hu pénteken.
Tovább
2010.
augusztus
12. 10:31

A Fidesz sem kerülheti el a nyugdíjreformot

A Fidesz sem kerülheti el a nyugdíjreformot A nyugdíjrendszerünk bajait nem lehet kizárólag a rendszer keretein belül orvosolni. A terebélyesedő demográfiai és foglalkoztatási nehézségek kívülről érkező problémák, ezeket a mindenkori nyugdíjrendszernek automatikusan kellene kezelnie. A mai szisztéma csak átmenetileg tartható fenn, hosszabb távon a külső hatásokra már nem tud jól reagálni, így az újabb kiigazítások elkerülhetetlenek lesznek.
Tovább
2010.
szeptember
08. 09:03

A jövő nyugdíjasainak több pénzforrásról kell gondoskodniuk

A jövő nyugdíjasainak több pénzforrásról kell gondoskodniuk A nyugdíjalapok eszközállománya várhatóan 36 ezer milliárd euróval bővül a világon tíz év alatt. Az Allianz Demographic Pulse felmérése szerint a Föld lakosságának öregedése és az államadósságok emelkedése miatt a nyugdíjaknak erősebb tőkefedezetre kell támaszkodniuk.
Tovább
2010.
október
13. 17:20

A pénztártagokat viselheti meg a legjobban a megszorítás?

A pénztártagokat viselheti meg a legjobban a megszorítás? A hazai nyugdíjpénztárak számára nem túl fényes bejelentés érkezett a kormányfő részéről, Orbán Viktor szavaiból arra lehet következtetni, hogy 2010 november és 2011 december vége között a magánnyugdíjpénztárakhoz nem utal az APEH járulékokat, a 8 százalékos rész pedig az állam markát ütheti. Ezt azért sem lenne egyszerű megvalósítani, hiszen a pénztárak működése a befizetéseken áll vagy bukik. A szektor számára további negatív tényező, hogy a visszalépés lehetőségét is meg akarja nyitni a kormány, bár azt még nem lehet tudni, hogy milyen feltételekkel.
Tovább
2010.
május
19. 12:45

Egy szegény demokráciára kell berendezkednünk

Egy szegény demokráciára kell berendezkednünk Idősügyi projektet indított az állampolgári jogok országgyűlési biztosa annak feltárására, hogy az alapvető jogokhoz való hozzájutásban milyen akadályt jelent az életkor. A mintegy hárommilliós korcsoport életkörülményeinek vizsgálatáról várhatóan őszre készül átfogó elemzés, ám a célokról már most beszélgettünk Szabó Máté ombudsmannal.
Tovább
2009.
december
01. 20:17

Eltűntek a nyugdíjpénztárak veszteségei

Eltűntek a nyugdíjpénztárak veszteségei Mind a magán mind az önkéntes nyugdíjpénztárak kapcsán rendkívül kedvező adatokról számol be a Stabilitás Pénztárszövetség negyedéves nyugdíjpénztári elemzése: a hazai pénztárak ledolgozták az elmúlt időszak kedvezőtlen hatását, sőt az önkéntes nyugdíjpénztárak a válságot megelőző időszakhoz képest is rendkívüli eredményt könyvelhettek el. Beigazolódott a Szövetség korábbi előrejelzése: a pénztári megtakarításokon elszenvedett veszteségek kiegyenlítődnek.
Tovább
2010.
április
01. 20:58

Fogalmunk sincs, mennyi lesz a nyugdíjunk

Fogalmunk sincs, mennyi lesz a nyugdíjunk A magyarok több mint fele - 59 százaléka - nincs tisztában az állami nyugdíj mértékével, illetve a magán- és önkéntes nyugdíj megtakarításokkal kapcsolatos lehetőségekkel, szabályozásokkal, tennivalókkal, és összességében úgy érzi, hogy nem képes megbirkózni a nyugdíjas éveikre való felkészüléssel – derül ki az Aviva Csoport tavaly készült felméréséből. A szakemberek szerint nem lehet a mindenkori kormányra várni, az emberekben kéne tudatosítani az öngondoskodás fontosságát.
Tovább
2010.
augusztus
31. 12:08

Hányan kapnak nyugdíjat?

Hányan kapnak nyugdíjat? Az Országos Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság 2010. januárjában 2 millió 980 ezer személy részére összesen 249,4 milliárd forint nyugdíjat, járadékot, illetve nyugdíjszerű ellátást folyósított. Az ellátottak a népesség 29,8%-át tették ki, számuk 1,7%-kal csökkent a 2009. januárihoz képest, miközben a folyósított ellátások összértéke 4,1%-kal növekedett - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
Tovább
2010.
január
28. 10:04

Jelentős a szórás a nyugdíjpénztárak teljesítményénél

Jelentős a szórás a nyugdíjpénztárak teljesítményénél Elérkezik az az időszak, amikor a magánnyugdíjpénztárak növekedésének motorját a befektetéseken elért nyereségek és nem a befizetések jelentik - mondta el Nagy Csaba, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke a szervezet tájékoztatóján. A kasszák a válság miatt elszenvedett veszteségeiket gyorsabban kompenzálták az előzetesen vártnál, 2009 végére a kétéves időszakot 57 milliárd forint nyereséggel zárták. A szektor tehát a válságot követően hosszú távú növekedési pályára állt.
Tovább
2010.
augusztus
03. 09:23

Milliókat spórolhatnának a nyugdíjasok

Milliókat spórolhatnának a nyugdíjasok A magyar készpénzállomány nemzetközi szinten nemcsak a nyugat-európai országok állományához, hanem a hozzánk hasonló fejlettségi szintű államok értékeihez képest is kiemelkedően magasnak számít. A Pénzcentrum Bódi-Schubert Anikót, a Magyar Nemzeti Bank szakértőjét kérdezte a probléma okairól és a lehetséges megoldásokról. Interjúnk második részében az állami túlbonyolítást, a veszélyes sárga csekkeket és a nyugdíjasok felelősségét boncolgatjuk.
Tovább
2010.
szeptember
05. 12:11

Mindhalálig munka: brutális változások a nyugdíjrendszerben

Mindhalálig munka: brutális változások  a nyugdíjrendszerben Egyre magasabb nyugdíjkorhatár mellett is egyre több nyugdíjast kell eltartaniuk Európa dolgozóinak, és a jövőben csak rosszabb lesz a helyzet. A következő évtized igazolhatja a korábbi borús előrejelzéseket.
Tovább
2010.
szeptember
26. 10:23

Összeérnek a nyugdíjak és a fizetések? Na ezért kell több lábon állni!

Összeérnek a nyugdíjak és a fizetések? Na ezért kell több lábon állni! Átlagnyugdíj és átlagfizetés: két beszédes adat, amely sokat elmond egy adott megye, régió lakosságának helyzetéről. Vannak olyan területei Magyarországnak, ahol ez a két összeg nem is áll olyan messze egymástól. Veszprém megyében például alig 20%-kal kisebb az átlagnyugdíj, mint az átlagkereset. A lista másik végén a szabolcsi nyugdíjasok szerepelnek, akik átlagosan mindössze 68%-át kapják megyéjük -amúgy sem túl magas- átlagfizetésének.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART