2012.
március
19. 09:05

Új anyu többé nem tud ráülni az örökségre

Címkék:
paragrafus Mi jár az özvegynek, ha úgyis újra férjhez megy? És a gyerekeknek, ha apjuk ifjú felesége talán túléli őket is? Az idős szülőkre ki gondol? Ilyen kérdések miatt időszerű volt átírni az öröklés poros szabályait.

„Sokat változtak a családi viszonyok, kialakultak olyan társadalmi tendenciák, ami miatt módosítani kell az elavult szabályokon. Például nem hagyhatja figyelmen kívül a törvényhozás, hogy manapság a házasságok 63 százaléka válással végződik” – ez az egyik alapvető indoka dr. Illés Blanka szerint annak, hogy az új Polgári törvénykönyv tervezete alaposan átvariálná a törvényes öröklés eddigi rendjét. A családjogi ügyvéd segítségével a Nők Lapja Café részletesen végigvette, hogyan változhatnak meg hamarosan a sokszor évtizedes öröklési szabályok.

Gyerek-özvegy: 1-1

Hogyan volt eddig?
Holtig tartó haszonélvezet – ezt a fogalom valószínűleg még annak is ismerős, akinek soha nem volt hagyatéki ügye. Megszoktuk, hogy – erősen leegyszerűsítve – az elhunyt után a gyereke örököl (a testvérek „testvéries”, vagyis egyenlő arányban), viszont az özvegy megkapja a teljes vagyon haszonélvezetét élete végéig.

Mi változik?
A tervezet szerint a jövőben kizárólag csak annak a lakásnak – és az itt lévő berendezési tárgyaknak – a haszonélvezetét kapná meg az özvegy, ahol a házaspár élt. Viszont az örökség többi részét a jövőben nem terhelné ilyen jog.

„Egy sor olyan ügyfelem van, aki azért nem tud hozzájutni a szülőjétől örökölt vagyonhoz, mert »új anyu« rajta ül” – magyarázta dr. Illés Blanka. Mint megtudtuk „új anyu” újabban egy létező fogalom, amit az összezilálódott családi viszonyok hívtak életre: az ügyvéd szerint sok hozzá forduló, már felnőtt örökös emlegeti így apjának új feleségét. Bár természetesen a válás után az exfeleség ugyanúgy újraházasodhat, a családjogi ügyvéd szerint talán mégis tipikusabb, amikor a férj új neje és az előző kapcsolatából származó gyerekei csapnak össze a hagyatékért.

„Sokszor az elhunyt férj felnőtt gyerekei azért perelnek, mert »új anyu« alig idősebb náluk. Így ha nem tudnak megállapodni, a holtig tartó haszonélvezet miatt még az is előfordulhat, hogy az özvegy túléli őket, és az életben soha nem jutnak hozzá az örökségükhöz” – tette hozzá. Ezért indul rengeteg haszonélvezettel kapcsolatos ügy, amikor az elhunyt leszármazottaik próbálják megváltani – csúnyább kifejezéssel kivásárolni – az özvegyet az örökségből.
 

A jelenlegi öröklési rendszer azonban nem csak akkor problémás, ha a válás miatt az új házastárssal kell egyezkedni. A tervezett változtatásnak egy másik, nagyon praktikus oka is van: megoldani az elhasználódás kérdését: hiszen hiába örököl a gyerek, ha a haszonélvezet során a feleség „elhasználja” a 10 milliós kocsit, mire azt az örökös ténylegesen megkapná. Nem is beszélve a napjainkban gyakori életbiztosításokról, értékpapírokról, készpénzről vagy az elhunyt cégéről: hiába öröklik ezeket is a gyerekei, ha egyszer mindenen ott van a házastárs haszonélvezete, így ő kapja a kamatokat vagy a cégből származó bevételt.

Eddig még örülhetnének is a változásnak az elhunyt leszármazottai, csakhogy cserébe az új törvény az özvegynek is ad valamit: a jövőben ugyanolyan részt fog örökölni, mint az elhunyt gyerekei. Vagyis ha 1 gyereke van az örökhagyónak, akkor neki fifti-fifti osztoznia kell a túlélő férjjel/feleséggel, ha több gyerek van, akkor ennyi részre darabolódik egyenlő mértékben a vagyon. Vagyis jobban járnak ugyan az örökhagyó gyerekei a haszonélvezet megszüntetésével, de el is vesztik az örökség egy részét.

Hogyan volt eddig?
Az özvegy elbukta a haszonélvezetet, ha később újra megházasodott. Ha „csak” együtt élt valakivel, akkor viszont nem, ezért a gyakorlatban sokan inkább lemondtak az oltárról, hogy megtarthassák a vagyont.

Mi változik?
Az Országgyűlés honlapján nyilvánosságra hozott új öröklési szabályok alapján az özvegynek többé nem kell hezitálnia, hogy új férj/feleség vagy a megszerzett jog: ha már egyszer megörökölte annak a lakásnak a haszonélvezeti jogát, akkor az tényleg holtig tartana – függetlenül attól, hogy kimondta-e újra a boldogító igent.

Idős szülő – özvegy: 1-0

Hogyan volt eddig?
Ha az elhunytnak nem volt gyereke, unokája (vagy volt ugyan, de valamiért nem örökölhetett), akkor eddig az volt a szabály, hogy az özvegyé lesz a vagyon. Ha ő is kiesett, vagy nem volt túlélő házastárs, csak akkor következhettek az öröklési rangsorban az elhunyt szülei.

Mi változik?
Az új Polgári törvénykönyv – már persze, ha elfogadják – sokkal jobban védené a szülőket, ha azok túlélik az örökhagyót: az új Ptk.-tervezet csak a lakást és annak berendezési tárgyait adná az özvegynek, de neki az összes többi vagyontárgyon meg kellene osztoznia apósával-anyósával (persze itt is csak akkor, ha nincs az elhunytnak leszármazottja).

Így ha például egy még gyermektelen fiatal házaspár egyik tagja meghal egy autóbalesetben, akkor a lakás a párjáé. Minden más utána maradó, nem közös vagyonnak – például az elhunyt cégének, autójának, korábban örökölt nyaralójának – fele a házastársáé, a másik fél részen pedig a szülők osztoznak (vagyis 25 -25 százalék az övék).

„Ezt a módosítást azzal indokolták, hogy ha valakinek meghal a felnőtt gyermeke, akkor tulajdonképpen ezzel az időskori anyagi támaszát is elveszti. Amikor hozzám jönnek végrendelkezni, nagyon gyakran hallom, hogy azért hagy vagyonrészt az idős szüleire, mert »nem biztos, hogy a felesége/férje« majd gondjukat viseli, ha ő előbb meghal” – mondta Illés Blanka. Eddig ezt a helyzetet csak a kifejezett végakarattal lehetett orvosolni, az új Ptk. viszont nyugati mintára ezzel a megoldással hozná – az özvegy rovására – kedvezőbb helyzetbe az elhunyt szüleit.

Forrás: nlcafe.hu

Vissza
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART