2011.
április
19. 17:04

Újabb nyugdíjas robbanás jön

Dr Farkas András A világszerte gyülekező fekete fellegekről egyszerűen nem veszünk tudomást. Pedig 2030-ban újabb „nyugdíjasrobbanás” következik be, a Ratkó-korszak gyermekei, vagyis a gyeskorszakosok közel egymillióval növelik majd a nyugdíjasok számát. Interjú dr. Farkas Andrással, a Brokernet Csoport értékesítési vezérigazgatójával.

-Ez az év komoly változást hozott a hazai nyugdíj-biztosítási piacon, hiszen a magán-nyugdíjpénztári pillér gyakorlatilag megszűnt. Ez mennyiben változtatta meg a magánszemélyek hozzáállását az öngondoskodással kapcsolatban?

- A nyugdíjkérdésben Magyarországon mintha feltámadtak volna az állami gondoskodás mindenhatóságához tapadó korábbi illúzióink, hiszen többségünk a nyugdíj és az állami juttatás közé lényegében egyenlőségjelet tesz: úgy kezeljük az állami nyugdíjrendszerbe történő visszasodródásunkat, mintha ezzel óriási teher esett volna le a vállunkról, és egy csapásra rendbe is jött volna a nyugdíjhelyzetünk. Az öngondoskodás különböző formái korábban is meglehetősen mérsékelt érdeklődést váltottak ki, s úgy tűnik, hogy most még inkább kényelmesen hátradől mindenki a karosszékében. Ez azonban súlyos önbecsapás. A felosztó-kirovó öregségi nyugdíjrendszer ugyanis a hoszszú távú generációközi bizalomra épül: a mindenkori aktív rétegek (a járulékfizető korosztályok) aktuális befizetéseiből fedezik a mindenkori nyugdíjas korosztályok nyugellátását.

Ám mind több a nyugdíjas, miközben egyre kevesebb gyerek születik, tehát egyre kevesebb embernek kell mind több inaktív személy nyugdíját fedeznie. A helyzetet súlyosbítja, hogy az élőmunkát terhelő változatlanul magas járulékok miatt sokan továbbra sem a teljes jövedelmük után adóznak, ez jelentősen mérsékli a befizetéseket. S miután egyre kevesebbet kell mind többfelé osztani, folyamatosan kisebb lehet a porció. Köztudott, hogy a nyugdíjakat csak részben fedezték a járulékbevételek, emiatt azokat az államnak rendszeresen ki kellett egészítenie.

Mindeközben az időskori kiadások nem fognak csökkenni; egyrészt a modern fogyasztóként nyugdíjba vonulók nem szeretnének majd önként lemondani a megszokott életnívójukról, másrészt életkoruk előrehaladtával kénytelenek lesznek tudomásul venni az egészségügyi kiadásaik nyomasztó növekedését, harmadrészt szembesülnek azzal a ténnyel, hogy az időskorban várható élettartamok szakadatlan hosszabbodásával egyre hosszabb ideig kell majd fenntartaniuk magukat. Nem igazán értettük még meg, mivel jár az, hogy férfiként átlagosan 15-16, nőként 20-21 évig élünk majd nyugdíjasként.

Egy-két éven belül még világosabban rajzolódhat ki a probléma, hiszen tömegesen megjelennek a Ratkó-korosztályok első nyugdíjasai, s ez már a közeli jövőben is komoly nyomást jelenthet a rendszerben. 2030-ban pedig újabb „nyugdíjasrobbanás” következik be, a mostani negyven év körüli korosztály – a ratkósok gyermekei, vagyis a gyeskorszakosok – ugyanis akkor közel egymillióval dobják meg a nyugdíjasok számát. Mögöttük azonban a magyar történelem legkisebb létszámú korosztályai árválkodnak – nekik kellene kitermelniük a nyugdíjastömegek ellátásához szükséges fedezetet...

– Mind többen akarnak egyre hosszabb ideig egyre több járadékot. Ám úgy tűnik, hogy ezt a problémát mintha elhessegetnék az emberek, mondván: ez még odébb van…

– Azt tapasztalom, hogy a jelen idő fogyasztói zárványában élünk. Az Európai Unió új tagállamaira különösen jellemző, hogy az emberek célja az azonnali fogyasztói kielégülés, akár eladósodás árán is. A hosszú távú pénzügyi tervezés még nem vált divattá, titokban sem szégyelli magát azért még senki, mert nincs nyugdíjstratégiája. Az angolszász világban kifejezetten lúzernek tekintik azt, aki nem teszi félre a nettó jövedelme legalább 20-30 százalékát a nyugdíjára – Magyarországon sokszor ennek pont a fordítottja igaz. Nem láttuk még be, hogy a nyugdíjtőke megteremtése annál könnyebb, minél korábban kezdjük és minél következetesebben tartjuk magunkat a befektetési tervünkhöz. Ez végtelenül egyszerű matematika, ám az emberek a jövőbeli állami nyugdíjuk értéke és biztonsága felett gyülekező fekete fellegekről egyszerűen nem vesznek tudomást. Önmagunktól nem akarunk jövőbeli összefüggésekben gondolkodni, mert kognitív korlátaink gátolják a majdan elkerülhetetlenül bekövetkező veszélyek – így például az öregedés – érzékelését. Így ma is a „carpe diem”, azaz a „ragadd meg a mai napot” szemlélete hódít nálunk (is).

– Komoly társadalmi változást okozhat, hogy az idős emberek egyre inkább többségbe kerülnek a fiatalokkal szemben. Ennek következtében milyen mértékben kell átértékelni az „öreg” fogalmát?

– Az egyik legalapvetőbb kérdésnek tartom, hogy meghatározzuk: mi is a nyugdíjas? Eltartandó generációs tehertétel vagy időskori méltóságot vásárolt jogosult? Gazdasági versenyképességet rontó vagy társadalmi életképességet javító tényező? Nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a XXI. században a nyugdíjas-társadalom – különösen a hatvan-hetven évesek korosztálya, akik e társadalom legnagyobb tömegét alkotják – már nem olyan, mint ötven, s különösen nem olyan, mint száz évvel ezelőtt. A mai és a jövőbeni nyugdíjasok évről évre növekvő létszámú közösségei a nyugdíjazásukat követően hosszú évekig egészségesek, erőteljesek, miközben összes emberi energiájuknak csak elenyésző töredékét tudják alkalmazni: a „többségi” társadalom, azaz a fiatalabb korosztályok (különösen az eltartó korú generációk) ugyanis passzív, eltartandó „kisebbségként” tekintenek rájuk. Gazdasági nehézségek idején különösen felerősödnek ezek a tendenciák. Ez vészesen komoly probléma.

– Ön szerint mikor ébredhet rá a lakosság arra, hogy a „lakoma ma – böjt holnap” helyett inkább a „böjt ma – lakoma holnap” utat kövesse? A nyugdíjbiztosítások terén milyen irányba mozdulhat el az értékesítési filozófia?

– Magánszemélyekként általában nem tudjuk, mi az, ami valóban számít majd az életünk alkonyán, egyszerűen azért, mert magunktól nem gondolunk rá. A kihagyott lehetőségeket utólag már nem tudjuk bepótolni – nem lehet tíz év múlva ismétlést kérni a nyugdíjba vonulásra. Illúzióink rabjaiként magunktól a legtöbb esetben képtelenek vagyunk időben megalkotni nyugdíjtőke-teremtési tervünket. Szomorú tény ugyanis, hogy egyedül nem megy a saját jövőnk pénzügyi megtervezése. Ezért van szükségünk mindannyiunknak egy felkészült pénzügyi tanácsadóra, aki a szó legszorosabb értelmében életmentő szolgáltatást nyújthat nekünk. Hiszen ténylegesen élet és halál kérdését döntheti el hetvenéves korunkban, hogy lesz-e pénzünk egy drága műtétre vagy egy külföldi gyógykezelésre...

Forrás: BankWeb

Vissza
2010.
január
16. 07:34

Mire teszünk félre?

 Mire teszünk félre? A GfK Hungária felmérése szerint a lakosság 17 százaléka tervez az idén megtakarítást. A legtöbben a nehezebb időszakokra, a gyerekek támogatására és a nyugdíjas évekre spórolnak.
Tovább
2011.
március
22. 13:22

2040-ben robban a magyar nyugdíjbomba

2040-ben robban a magyar nyugdíjbomba Az elmúlt időszakban, ha megnézzük a statisztikákat, az inflációval korrigált díjbevétel 2007 óta csökkent, és 1996 óta kevesebb mint a kétszeresére nőtt. Lassú erózió indult el a díjbevételek terén – mondta Kisbenedek Péter, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) elnöke a Portfólió.hu biztosítási konferenciáján.
Tovább
2010.
február
27. 11:07

2050-re a nyugdíjasoké lesz a világ?

2050-re a nyugdíjasoké lesz a világ? Egy friss tanulmány szerint 2021-re minden negyedik magyar 60 évesnél idősebb lesz, a fiatalok száma pedig történelmi mélypontra, kétmillió alá zuhan. 2050-re a legnépesebb korosztály a 75 éveseké lesz.
Tovább
2011.
március
16. 10:05

Nyugdíj - Ha korán kezdjük, könnyebb lesz

Nyugdíj - Ha korán kezdjük, könnyebb lesz A pénz jobb, mint a szegénység, már csak anyagi szempontból is , mondta egykoron Woody Allen. Mindez nyugdíjas éveinkre is áll, azaz ha életünk e szakaszát nem akarjuk nélkülözésben tölteni, tanácsos korán elkezdeni a takarékoskodást.
Tovább
2010.
október
15. 19:50

Nyugdíjas kor... felkészültünk rá?

Nyugdíjas kor... felkészültünk rá? Ahogy telnek az évek egyre csábítóbbnak tűnnek a nyugdíjas évek nyugodt ritmusú pillanatai? A reggeli újság fotelben olvasgatása az időjárás jelentés alatt? Jól hangzik – ám nem biztos, hogy valóban ennyire élvezné dédelgetett álmát, a nyugállományt.
Tovább
2009.
november
12. 11:05

Nyugdíjas nyomor - megélni napi 1000 forintból

Nyugdíjas nyomor - megélni napi 1000 forintból Szeptember végén 260 227 darab 30 ezer forint alatti tételt tartott nyilván az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság - vagyis ennyi nyugdíjas kénytelen megélni napi ezer forintból - derül ki a penzcentrum.hu összeállításából.
Tovább
2010.
április
21. 18:12

Nyugdíjfeszültség: az államban nem hiszünk, az öngondoskodásra nem szánunk

Nyugdíjfeszültség: az államban nem hiszünk, az öngondoskodásra nem szánunk Miközben a magyarok fele szerint az állam felelőssége, hogy gondoskodjon a nyugdíjasokról, azt mindössze 3%-uk hiszi, hogy nyugdíjba vonulásukkor biztosítja majd részükre a megfelelő mértékű juttatást. Ennek ellenére igen alacsony azon aktív korúak aránya is, akik rendszeresen tesznek félre nyugdíjas éveikre.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART