2011.
március
07. 21:20

Újabb részletek derültek ki az Orbán-Matolcsy csomagról

Orbán Viktor Magyarország politikai döntéshozói elutasították azt a forgatókönyvet, hogy a költségvetési hiány a GDP 3 százaléka fölött legyen, mert magas az államadósság, és rendkívül magas az ország finanszírozási igénye. Azt is elutasították, hogy a hiány a GDP 3 százaléka legyen a nyugdíjpénzek elköltésével a 2012-14-es időszakban. Végül egy olyan szcenáriót fogadtak el, amellyel javítják az államháztartás strukturális egyenlegét az államadósság csökkentésével. A válságadók 2013 január 1-jével megszűnnek – áll a Széll Kálmán-terv angol nyelvű változatában.

A tervet Matolcsy György és Navracsics Tibor ismertette március elsején, akkor még kevés részletet ismerhettünk meg: inkább csak a konkrét célokat, mint a számokat láthattuk.


Maximálják a munkanélküli segélyt, ami alacsonyabb lesz a mindenkori minimálbérnél, és ez minden szociális támogatásra vonatkozni fog. A közösségi közlekedésben dolgozó alkalmazottak családtagjainak ingyenes utazását megszüntetik. Megszüntetik a MÁV és a Volán párhuzamos közlekedéseit - áll a tervben.

A kormány összegzi a 2008 óta meghozott döntések eredményét. 2009-ben 398 milliárd forintos, 2010-ben 957 milliárd forintos, míg idén 1024 milliárd forintos egyenlegjavítás következett be a döntések hatására.

A nyugdíjakat inflációval indexálják tovább, mellyel 2010-ben 76 milliárdos megtakarítást értek el, 2011-ben 91 milliárdos spórolást prognosztizálnak. A nyugdíjminimum befagyasztása tavaly 12 milliárdot hozott, erre az évre 25 milliárd pozíciójavulást eredményez a költségvetésben. Befagyasztották a családi pótlékot és a GYES-t.

A kormány „indokolatlannak” nevezi a dolgozók családtagjainak ingyenes utazását a közösségi közlekedésben, azonban leszögezik: a 65 év felettiek, vagy más támogatásban részesülők kivételt képeznek, így nekik megmarad az ingyenes közlekedés.

Idén 12 milliárd forintot takarít meg a kormány a nyugdíjrendszer reformjával, mely jövőre 93 milliárd forintra növekszik, és 2013-ra eléri a 129 milliárd forintot. A táblázatból kiderül, hogy a strukturális reformcsomag idén más területek pénzügyi egyenlegét nem módosítja. A foglalkoztatás és a munkapiaci változások 195 milliárd forintos egyenlegjavulást eredményeznek jövőre, mely 2013-ra 213 milliárd forintra nő.

A közösségi közlekedés átalakításával 2012-ben 45 milliárdos pozíciójavulás következik be, és 2013-ra 15 milliárd forinttal nő. A képzés kapcsán jövőre 12 milliárd forintot, után 26 milliárd forintot takarít meg a kormány. Mint korábban megírtuk, teljes karok zárhatnak be egyes felsőoktatási intézményekben. A gyógyszerkasszán 83 milliárd forintot spórolna jövőre a kormány, mely 2013-ra 120 milliárdra növekszik. A gyógyszerkassza összesen 343,5 milliárd forint.

Az NGM tervéből kiderül, hogy a helyi önkormányzatok adósságállománya 2006 és 2009 között megduplázódott, s jelenleg a GDP 3,9 százalékára rúg. Az önkormányzati reform fő célja, hogy növelje az önkormányzatok működésének hatékonyságát. Az önkormányzatok ezentúl csak akkor vehetnek majd fel hitelt, ha erre az NGM engedélyt ad, tevékenységüket szigorúan központosítják.

Az önkormányzati finanszírozás 2012-ben 32 milliárd forinttal csökken, és egy évre rá eléri a 122 milliárd forintot az összeg. Korábban megírtuk, hogy az önkormányzatok kizárólag a helyi ügyekkel fognak foglalkozni, és racionalizálásra kényszerülnek a létszám tekintetében is: a végkielégítésekre szánt összeget már el is különíthették. A stabilitási alapba jövőre 90 milliárd forint folyik be, amely 2013-ra 220 milliárdra növekszik.

Veszélybe került volna a növekedés

A tervben az áll, ha a kormány nem lépi meg a strukturális intézkedéseket, és a kiadáscsökkentő lépéseket, az veszélyezteti az Új Széchenyi Terv forrásait, vagyis az Európai Uniós pénzeket.

Ha az Európai Bizottság (EB) megállapítja, hogy Magyarország nem tett megfelelő lépéseket a túlzott költségvetési hiány tekintetében, a Tanács kezdeményezésével a Bizottság úgy dönthet, hogy felfüggeszti az Európai Uniós (EU) fejlesztési forrásokat.

Mint ismert, Magyarország ellen belépése óta folyik a túlzott-deficiteljárás, mert a költségvetési hiány azóta minden évben meghaladja a GDP arányos 3 százalékot.

Ez az Új Széchenyi Terv megvalósításának kockázatát jelenti, mely széles körűen használja az EU-s forrásokat. Ezzel azt kockáztatná Magyarország, hogy elveszíti a gazdasági növekedés lehetőségét, és a munkahelyek teremtését, mellyel még mélyebb reálgazdasági válságba kerülne. A programmal az államadósság 2014-re a GDP 65-70 százalék között lesz. Magyarország újra a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénzügyi segítségére szorulna a Széll Kálmán-terv nélkül.

A Moody's hitelminősítő szakemberei elmondták: a reformcsomag megerősítette Magyarország adósbesorolását. A The Economist bloggere szerint "nem szabad kimondani", de a kormány csomagja "megszorítás".

Nagy lett volna a hiány...

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) számításai szerint a GDP arányos költségvetési hiány 2012-ben 4,5 százalék, 2013-ban 5,2 százalék és 2014-ben 4,9 százalékon alakult volna, ha a kormány nem cselekszik – áll a Száll Kálmán-terv angol változatában.

"Nem-strukturális" intézkedésekre is szükség volt

A nem-strukturális, deficitcsökkentő lépések közt a bankadót, a válságadókat, a kötelező magnyugdíjpénztári rendszer felszámolását, a nyugdíjpénzek elköltését és a költségvetési összegek befagyasztását említi a tanulmány. A bankadó 3 évre, évente 180 milliárd forintos öszeggel szerepel 2010-tól. 2013 után EU-konform magyar bankadóról ír az elemzés, mely 90 milliárd forintot tehet ki évente. A 3 másik szektorra kivetett válságadó (kiskereskedelem, telekommunikáció, energiaszektor) 161 milliárd forintos összeggel szerepel, mely 2013-tól megszűnik.

Megtakarítást jelentenek a nyugdíjpénztárakhoz eddig átutalt összegek: évente 360 milliárd forintot a gazdasági tárca szerint. (A nyugdíjpénztári tagok 97 százaléka átlépett a tisztán állami pillérbe.)

A költségvetési befagyasztások 2010-ben 220 milliárd forintra rúgtak, idén elérik a 250 milliárd forintot. A nyugdíjpénzekből 529 milliárd forintot költ el a kormány az idei évben, de a táblázat nem tartalmazza a nyugdíjvagyon további felélését.

Forrás: VG

Vissza
2010.
december
25. 10:46

Bokros Lajos: a társadalom ítélete lehet az igazi ellensúly

Bokros Lajos: a társadalom ítélete lehet az igazi ellensúly Az EP-képviselő szerint a kormány gazdaságpolitikája katasztrófába sodorja az országot. Képtelenség a nyugdíjak értékállóságát garantálni, ez a kormányzati ígéret is csak annak bizonyítéka, hogy Orbánék nem tudják, mit csinálnak – állítja Bokros Lajos, az Európai Parlament tagja, volt pénzügyminiszter. Mint mondja, kell foglalkozni az euró bevezetésével, de egyelőre nem érdemes egy újabb, betarthatatlan időpontot kijelölni.
Tovább
2010.
november
30. 14:20

CIB: elszegényedéssel fenyeget a nyugdíj-helyzet

CIB: elszegényedéssel fenyeget a nyugdíj-helyzet Az állami nyugdíjak jelenlegi átlagosan havi 88 ezer forintos reálértékének jövőbeni alakulása elszegényedéssel fenyeget, öngondoskodás nélkül nem akadályozható meg az elszegényedés - hangzott el a CIB Bank sajtótájékoztatóján.
Tovább
2011.
február
06. 10:38

Csaba László: fél disznóból és gyógyvízből nem épül fel Magyarország

Csaba László: fél disznóból és gyógyvízből nem épül fel Magyarország Hiányolja a kormány hosszú távú elképzeléseit a Csaba László közgazdász. Az egyetemi tanár a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában arról beszélt, hogy ma még nem látszik, hogy 2013-tól például mi lesz a nyugdíjakkal, ha valóban csak annyit fordíthatnak nyugellátásra, mint amennyi járulékból befolyik a költségvetésbe. Mert bár az Orbán-kormány tervei szerint a gazdasági növekedés felgyorsítása fogja megoldani ezt a problémát, Csaba László szerint a 2,5-3 százalékos növekedési pályán marad a bővülés, abból nem teremtődik meg a fedezet.
Tovább
2010.
december
23. 20:59

Fitch-igazgató: "sajnálatos a magyar nyugdíjreform visszafordítása"

Fitch-igazgató: "sajnálatos a magyar nyugdíjreform visszafordítása" ”Sajnálatosnak" nevezte a magyarországi nyugdíjreform „visszafordítását" az MTI-nek adott csütörtöki nyilatkozatában a Fitch Ratings illetékes igazgatója, miután a legnagyobb európai hitelminősítő bejelentette Magyarország visszaminősítését.
Tovább
2011.
február
04. 18:41

Matolcsy tárcája durván visszaszólt az IMF-nek

Matolcsy tárcája durván visszaszólt az IMF-nek 2008 után egy sor politikus, nemzetközi pénzügyi szervezet és hitelminősítő intézet hitelessége kérdőjeleződött meg, amikor nem fedezték fel a nemzetközi pénzügyi szabályozás hiányosságait és nem jelezték előre időben a pénzügyi válságot - írja a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye, a szaktárca visszavág az IMF-nek a piaci hangulathoz képest szokatlanul pesszimista elemzéséért. Köztük találjuk a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) is - írja az NGM -, amelynek egyébként különös felelőssége van a nemzetközi pénzügyi rendszer stabilitásának megteremtésében.
Tovább
2011.
január
13. 16:54

Orbán odavág a munkanélkülieknek és a nyugdíjasoknak

Orbán odavág a munkanélkülieknek és a nyugdíjasoknak Vége a munkanélküliek nagylelkű és hosszan tartó juttatásainak, mondta Orbán Viktor a létminimum alatti támogatásokról. Az álláskeresési támogatások idei tervezett összege nagyjából a negyede annak a pénznek, amelyről a kormány az szja átalakításával lemondott. A miniszterelnök nyilatkozata ellentmond a gazdasági miniszterének is.
Tovább
2011.
február
27. 19:25

Orbán: a nyugdíjrendszer működtetése állami feladat

Orbán: a nyugdíjrendszer működtetése állami feladat A nyugdíjrendszer működtetése az állam feladata, amit nem háríthat át az üzleti szférára - jelentette ki Orbán Viktor vasárnapi Facebook-bejegyzésében, amelyben ezúttal a nyugdíj témakörében válaszol a neki feltett kérdésekre.
Tovább
2010.
november
29. 18:52

Orbán: biztonságba helyeztük a nyugdíjakat

Orbán: biztonságba helyeztük a nyugdíjakat A miniszterelnök szerint nyugdíjmentő intézkedéseikkel rövid és hosszú távon is biztonságba helyezték minden magyar ember nyugdíját.
Tovább
2011.
február
05. 13:53

Orbán: Nem dughatjuk homokba a fejünket

Orbán: Nem dughatjuk homokba a fejünket Azok a lépések, amiket Magyarország tesz a nyugdíjrendszer reformja, a munkaerőpiac rugalmassá tétele, vagy az adórendszer ügyében, messzemenő intézkedések - mondta el Orbán Viktor miniszterelnök szombaton, a parlamentben tartott sajtótájékoztatóján. Ugyanitt arról is beszélt, hazánk akkor fogja tudni utolérni a nyugatot, ha mi magyarok többet dolgozunk és kedvezőbb adórendszerünk van, mint a nyugati országoknak. Leszögezte: a jelenlegi helyzet szerint nincs rá esély, hogy Magyarország 2020 előtt csatlakozzon az euróövezethez
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART