2010.
november
17. 09:55

Végképp befellegzett a második pillérnek?

Címkék:
Simonovts András Felelőtlennek nevezte a kormánynak a magán-nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos politikáját Simonovits András, a Magyar Tudományos Akadémai nyugdíjszakértője, ugyanakkor emlékeztetett arra, ő már kezdettől fogva ellenezte a második pillér felállítását, amely jelentősen hozzájárult az államadósság növekedéséhez, ráadásul kötelező volta miatt nem lehetett az „öngondoskodásra nevelés” eszköze.

hvg.hu: Mire alapozza azt a korábbi nyilatkozatát, hogy a kormány a most 14 hónapra elvont magánbefizetéseket nem fogja visszaadni a magánnyugdíjpénztárban maradóknak, ugyanis a költségvetés – ön szerint – soha nem lesz olyan helyzetben, hogy ezt megtegye?

Simonovits András: Arra gondolok, hogy 1999 és 2002 között sem a tervezett ütemben haladtak a nyugdíjkasszáknak utalt tagdíjak. Az első Orbán-kormány 6 százalékon tartotta a magánkasszáknak átutalásra kerülő járulékot a törvényben 1999-ben jóváhagyott 7 illetve 2000-re előírt 8 százalék helyett, és akkor sem kártalanították a pénztártagokat.

Elvileg 2014 után visszakaphatnák a pénztártagok a 14 hónap alatt kieső befizetéseiket, ha a kormány azt mondaná, lecsökkenti a magánnyugdíj-pénztáraktól folyósítandó nyugdíj arányát 25 százalékról 12,5 százalékra, ehhez viszont a vegyes rendszerben az állami nyugdíj arányát 75 százalékról 87,5 százalékra kellene növelni. A tervezetben erre semmi nem mutat.

hvg.hu: Ön azonban nem igazán szerette a magánnyugdíj-pénztárakat. Miért?

S.A.: Valóban, a kezdetektől ellene voltam a magán-nyugdíjpénztáraknak. Ne felejtsük el, nem egy nulláról induló rendszerről beszélünk akkor, amikor eldöntjük, hogy létrehozunk egy állami- vagy magánnyugdíjpénztárt, hanem arról van szó, hogy magánpénztárt indítunk az állami mellett, és szép lassan kivezetjük az állami nyugdíj egynegyedét, aminek következménye a hatalmas államadósság növelés. Ez történik közel tizenhárom éve az országban. A 3000 milliárd Ft-os magánpénztári tőkeellentétele ugyannyi, ha nem több államadósság-többlet.

hvg.hu: Ami megtörtént, megtörtént. Most viszont valóban azon múlhat a 2011-es büdzsé teljesülése, hogy mennyi pénztártag lép át? A kormány 90 százalékos átlépéssel kalkulál…

S.A.: Ez már a kormány harmadik vészforgatókönyve. Az első júniusban volt, amikor megpróbálta a három százalékos költségvetési hiányt hét százalékosra feltornázni, aminek José Manuel Barroso, a Brüsszeli Bizottság elnöke nagyon nyomatékosan ellenállt. Augusztus végén Magyarország csatlakozott nyolc másik EU-tagországhoz; és akkor azt mondtuk, magánnyugdíjrendszerünk következtében keletkezik folyamatosan 1,5%-os költségvetési hiány, s ez beépül az államadósságba. De ez csak látszólagos hiány, és ezt nem kellene figyelembe venni a statisztikákban. Ezt a kérést félig-meddig megtagadták tőlünk és a másik nyolc országtól is, és erre az Orbán-kormány előállt a harmadik forgatókönyvvel, vagyis az addig dicsért magánnyugdíj rendszert elkezdték szidalmazni, és mindent megtesznek, hogy megszűnjön.

Semmi konkrétum nem ismert ezzel kapcsolatban, még azt sem árulja el a kormány, milyen szankció vár azokra, aki nem lép vissza a tiszta állami rendszerbe. Nyilván vannak terveik, amelyekkel kommunikációs vagy stratégiai szempontból eddig még nem álltak elő. Egy dolgot azonban nem tehetnek meg, a 14 hónapon át befizetett 8 százalékos tagdíjat (járulékot) nem tehetik majd egyszerűen be a költségvetésbe. Viszont azt megtehetik, hogy a 8 százalékból hatot jóváírnak, így az emberek meggondolják, érdemes-e maradniuk a jelenlegi rendszerben. Az is elképzelhető, hogy a vegyes rendszerben maradóknak a társadalombiztosítás a teljes nyugdíj beígért 75 százaléka helyett csak hatvan, vagy akár 50 százalékot fizet. Ez „visszautasíthatatlan” ajánlat lenne, és a tagok hanyatt-homlok menekülnének vissza a tiszta tb-be, csakhogy elkerüljék az előnytelen megkülönböztetést.

Egy azonban biztos, az üzletellenes politika rontja a magán-, de ugyanígy az állami nyugdíjrendszer kilátásait, ugyanis a folyamatos sarcolások hosszú távon aláássák a növekedést. Matolcsy miniszter kijelentése, miszerint 2013-ra 5,5 százalékos növekedéssel számol, engem nagyon emlékeztet Mihail Gorbacsov egykori SZKP főtitkár gyorsítási terveire. Gyorsítani viszont kizárólag jó politikai és gazdasági üzenetekkel lehet, csak így jönnek a külföldi befektetők. A kormány ingoványos talajra lépett. Kifogasolandó, hogy az önkormányzati választásokig erről egy szót sem ejtettek.

hvg.hu: Mi a véleménye a nyugdíjjárulék 9,5 százalékról 10 százalékra +emeléséről? A kormány szerint ezzel a legalább 40 éves munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjba vonulásának forrását teremtik meg. A nyugdíjjárulék emelkedése havonta mintegy egymilliárd forint pluszbevételt jelentene az államkasszának.

S.A.: Nagyon buta lépés volt: mintegy 25 ezer nő tudja ezt igénybe venni, az aktív kis keresők százezreinek viszont csökken a reálkeresete. Igaz, ez újabb 500 vagy 1000 forint levonást jelent majd havonta, de akinek eleve kevés pénze van, azoknak ez fájó lesz és bosszantani fogja őket. .

hvg.hu: Érinti ez, s ha igen mennyiben a minimálbérrel kapcsolatos tárgyalásokat?

S.A.: Tudni kell, hogy a minimálbér emelésének vannak gazdasági hátulütői, ez történt akkor, amikor az első Orbán-kormány 2 év alatt szinte megduplázta a minimálbéreket. A hazai munkaerőpiacon a legnagyobb baj a minimálbér körüli foglalkoztatottakkal van. Többségük természetesen nem adókerülő, vagy adócsaló, hanem olyan alacsony a termelékenységük, hogy nem lehet többet fizetni nekik a minimálbérnél. A minimálbér emelésének közgazdasági akadályai vannak, éppen ezért volt jó az adójóváírás, ami lehetővé tette a minimálbéresek foglalkoztatását. A jelenlegi kormány először megszűntette volna az adójóváírást, aztán csak szűkítette. Nehezen képzelem el, hogy a járulékemelés miatt fogják a minimálbért is növelni, de ha mégis, akkor ez a foglalkoztatásban megbosszulja magát. A kormány felelőtlenül akciózik a nyugdíjrendszert illetően.

hvg.hu: Mire gondol?

S.A.: A nyugdíj nem olyan, mint a személyi jövedelemadó, amit évente oda-vissza lehet (bár az sem előnyös) rángatni. A nyugdíj egy hosszú távú szerződés, átlagosan 60 évre terjed: ha valaki negyven évig befizeti a járulékot, az 20 évig kapja az életjáradékot. A kormány személyi jövedelemadó csökkentési terve esztelenül megnöveli a magas keresetűek nettóbérét és emiatt a nyugdíjak, amelyek jelenleg a nettóbérektől függnek, jelentősen emelkedni fognak, ezt azonban nem lehet tartósan fenntartani. Elő kell venni a lomtárból a bruttó bérre definiált nyugdíjat. Meg kell határozni, hogy 2013-ban milyen nyugdíjszabályok lesznek és már most világossá kell tenni a társadalom számára, hogy egy szolgálati év a nettó bérnek hány százalékát írja jóvá a nyugdíjban. Kevesebbet, mint jelenleg, mert különben a nyugdíjak elszabadulnak.

hvg.hu: Mégis csak e pilléren keresztül sikerült sok embert öngondoskodásra bírni, hogy ne az államtól várjanak segítséget, legalábbis ne elsősorban az államtól. A nehezen kialakult rendszer felrúgása nem okoz majd erkölcsi károkat?

S.A.: Az öngondoskodás kifejezés butaság. Ugyanis ha van hat nagy magánnyugdíjpénztár és én előírom, hogy valamelyikbe fizesse be a járulékot, illetve a tagdíjat, ez nem nevezhető öngondoskodásnak. A legtöbb ember még azt sem tudja, hogy mi a különbség a kötelező magánnyugdíjpénztár és az önkéntes magánnyugdíjpénztár között.

Egy szó, mint száz: nem szabad a nyugdíjrendszert egyik pillanatról a másikra átalakítani, mint tették ezt a sporttámogatás rendszerével, vagy akár az Opera vezetésével. A felelőtlen kapkodás megbosszulhatja magát.

Forrás: hvg.hu

Vissza
2010.
november
09. 23:31

Oszkó: 2-3 év hiányelfedésért 20-30 évre luk a nyugdíjban

 Oszkó: 2-3 év hiányelfedésért 20-30 évre luk a nyugdíjban Oszkó Péter volt pénzügyminiszter nem tartja indokoltnak a kötelező magánnyugdíj-pénztári befizetések állami kasszába való terelését. Szerinte ez a lépés csak időlegesen hidalja át azt a hiányosságot, hogy a kormány nem vágta vissza a kiadásait.
Tovább
2010.
augusztus
12. 10:31

A Fidesz sem kerülheti el a nyugdíjreformot

A Fidesz sem kerülheti el a nyugdíjreformot A nyugdíjrendszerünk bajait nem lehet kizárólag a rendszer keretein belül orvosolni. A terebélyesedő demográfiai és foglalkoztatási nehézségek kívülről érkező problémák, ezeket a mindenkori nyugdíjrendszernek automatikusan kellene kezelnie. A mai szisztéma csak átmenetileg tartható fenn, hosszabb távon a külső hatásokra már nem tud jól reagálni, így az újabb kiigazítások elkerülhetetlenek lesznek.
Tovább
2010.
szeptember
08. 09:03

A jövő nyugdíjasainak több pénzforrásról kell gondoskodniuk

A jövő nyugdíjasainak több pénzforrásról kell gondoskodniuk A nyugdíjalapok eszközállománya várhatóan 36 ezer milliárd euróval bővül a világon tíz év alatt. Az Allianz Demographic Pulse felmérése szerint a Föld lakosságának öregedése és az államadósságok emelkedése miatt a nyugdíjaknak erősebb tőkefedezetre kell támaszkodniuk.
Tovább
2010.
november
16. 22:17

Alkotmánybírósághoz fordul az MSZP az elutasított népszavazási kérelem miatt

Alkotmánybírósághoz fordul az MSZP az elutasított népszavazási kérelem miatt Alkotmánybírósági kifogással kíván élni az MSZP, miután az Országos Választási Bizottság hétfőn első fokon, nem jogerősen elutasította az ellenzéki párt nyugdíjvédő népszavazásának három kérdését. A három benyújtott népszavazási kérdés elutasításának indoklása az ellenzéki párt álláspontja szerint nem áll meg - olvasható az MSZP keddi közleményében.
Tovább
2010.
január
28. 10:04

Jelentős a szórás a nyugdíjpénztárak teljesítményénél

Jelentős a szórás a nyugdíjpénztárak teljesítményénél Elérkezik az az időszak, amikor a magánnyugdíjpénztárak növekedésének motorját a befektetéseken elért nyereségek és nem a befizetések jelentik - mondta el Nagy Csaba, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke a szervezet tájékoztatóján. A kasszák a válság miatt elszenvedett veszteségeiket gyorsabban kompenzálták az előzetesen vártnál, 2009 végére a kétéves időszakot 57 milliárd forint nyereséggel zárták. A szektor tehát a válságot követően hosszú távú növekedési pályára állt.
Tovább
2010.
november
16. 14:43

Kötelező lesz a magán-nyugdíjpénztári tagság Szlovákiában

Kötelező lesz a magán-nyugdíjpénztári tagság Szlovákiában A szlovák kormány kötelezővé tenné a második nyugdíjpillért a pályakezdőknek. Ez azt jelenti, hogy be kellene lépniük valamelyik magánnyugdíjpénztárba. A kötelező belépést az előző kormány eltörölte. Iveta Radicova miniszterelnök szerint azonban az öngondoskodás valamilyen formája nélkül hosszú távon fenntarthatatlan a szlovákiai nyugdíjrendszer.
Tovább
2009.
december
17. 19:09

Normakontroll a nyugdíjpénztárak ügyében!

Normakontroll a nyugdíjpénztárak ügyében! Két év sem telt el azóta, hogy az MSZP-SZDSZ kormány privatizálni akarta - az emberek felhatalmazása nélkül - az egészségbiztosítást - olvasható a Fidesz elnökségének közleményében.
Tovább
2010.
október
15. 19:50

Nyugdíjas kor... felkészültünk rá?

Nyugdíjas kor... felkészültünk rá? Ahogy telnek az évek egyre csábítóbbnak tűnnek a nyugdíjas évek nyugodt ritmusú pillanatai? A reggeli újság fotelben olvasgatása az időjárás jelentés alatt? Jól hangzik – ám nem biztos, hogy valóban ennyire élvezné dédelgetett álmát, a nyugállományt.
Tovább
2010.
november
11. 10:30

Semjén: Az állami nyugdíjrendszer jövedelmezőbb

Semjén: Az állami nyugdíjrendszer jövedelmezőbb Ami Magyarországon van, az csak a volt szocialista országokban megszokott - közölte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a magánnyugdíj-pénztárakra kialakított konstrukcióval kapcsolatosan csütörtökön a köztévében.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART