2011.
május
23. 06:57

Vészesen fogy az idő, gond lehet a nyugdíjpénzekkel

Vízkeleti Sándor Már csak pár hét maradt a magán-nyugdíjpénztári vagyonok átadására, de még sok a tisztázatlan kérdés és nagyon kevés az idő – mondta lapunknak Vízkeleti Sándor, a Bamosz (Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége) elnöke. Egyes vagyonelemeket például valószínűleg nem lehet majd átadni az államnak, így el kell adni azokat.

− Körülbelül mennyi magán-nyugdíjpénztári vagyont adnak majd át a Bamosz tagjai?

− Az átadandó, illetve nálunk maradó vagyon pontos arányát pár napon belül kapjuk meg, és a pénztárak vagyona folyamatosan változik, de a becslések szerint mintegy 3100 milliárd forintnyi értékből 2800-2900 milliárdnyit kell eljuttatnunk az államhoz, tehát alig tízszázaléknyi marad. Így a tagok által kezelt, 9500 milliárd forintra tehető összvagyon 6500 milliárd forint környékére, azaz 30-32 százalékkal csökken, ami súlyos érvágás az iparágnak. Ezzel a 2005−2006-os szintre esik vissza a kezelt vagyon értéke.

− Ezek a számok tartalmaznak duplikációt, azaz a pénztárakban levő, később feltehetően visszaváltandó befektetési jegyek szerepelnek bennük?

− Nem, már le vannak vonva, az említett körülbelül 6500 milliárd forint megmarad tisztán.

− Milyen mértékben esik vissza az alapkezelő társaságok bevétele?

− Az említett 30-32 százaléknál biztosan kevésbé, mert az alapkezelési üzletágnál lényegesen magasabb díjakat alkalmaznak a cégek, mint a nyugdíjpénztáraknál. De nyilván mindez így is rosszul érinti a szektort. A Bamosz is szigorított, takarékos költségvetést fogadott el erre az évre.

− Szűnik meg a pénztári vagyonátadás miatt alapkezelő vagy befektetési alap?

− Nemrég végeztünk egy körkérdést, annak alapján a Bamosz-tagok közül senki sem szándékozik felszámolni vagy más országba vinni a tevékenységét. Pedig van néhány társaság, amelyeket a fejlemények súlyosabban érintenek, és bevételeik több mint 50 százalékát is elveszíthetik. Néhány zártkörű, kifejezetten pénztáraknak létrehozott befektetési alap viszont elképzelhető, hogy megszűnik.

− Várhatóak leépítések a szektorban?

− Komolyabb elbocsátásokra semmiképpen sem számítok, a cégek általában fix létszámmal dolgoznak. Magas a fix költségek súlya, mert ugyanazokat a funkciókat kell ellátni 30 vagy 50 darab portfólió kezelése esetén is. Néhányan azonban elveszíthetik a munkájukat, de még valószínűbb, hogy a vállakozások kihasznáják a természetes fluktuációt és nem pótolják az idővel távozó munkatársakat. Csekély, pár százalékos létszámcsökkenésre számítok.

− Lehetséges, hogy egyes nemzetközi pénzügyi csoportok a mostanit jó alkalomnak tartják majd arra, hogy itteni vagyonkezelési tevékenységüket valamelyik európai központba csoportosítsák át?

− Ez valóban jó alkalom arra, hogy a tulajdonosok elgondolkodjanak a magyarországi működés folytatásán, és nem is tűnik elképzelhetetlennek egy ilyen döntés, ráadásul az EU-szabályozás is kedvez a határon átnyúló tevékenységeknek. De nagyon egyéni minden cég helyzete, nem tudni, végül lesz-e ilyen. A hazai alappiacon mindenesetre a helyi alapok dominálnak, a külföldi, főleg luxemburgi bejegyzésű termékek értékesítése tudomásunk szerint csak egy töredékét, durván tíz százalékát teheti ki a hazaiaknak, ami a hazai alapkezelésnek kedvez.

− Lassan már csak napokban lehet mérni a június 12-i határidejű vagyonátadásig és a vagyon május végi fordulónapú elszámolásáig hátralevő időt. Milyen munka folyik most?

− Rengeteg egyeztetés folyik a háttérben a szereplők között, sok kisebb-nagyobb technikai kérdés vár még megoldásra, és az idő vészesen fogy. Jelenleg egy olyan dokumentumot várunk az ÁKK-tól, amely azt tisztázza, mely értékpapírokat lehet a felálló Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak átruházni és melyeket nem.

− Mi lesz azokkal, amelyeket nem lehet átruházni?

− Feltehetően el kell majd adni ezeket, de ez sem problémamentes. Az előírások szerint a május 31-i állapot szerint kell a vagyont arányosan felosztani, nem lehet előre megosztani az értékeket maradók és távozók között. Ha ez előtt a dátum előtt adunk el, akkor a maradó tagok pénze befektetés nélkül áll egy ideig, és később újra be kell számukra vásárolni, ami további költségekkel jár. Van pár milliárd forintnyi közvetlen ingatlantulajdona is a pénztáraknak, szerencsére ezek nem az alapkezelők kezelésében vannak, átadásukról közvetlenül a pénztáraknak kell tárgyalniuk, de biztosan nem ruházhatóak át két hét alatt. Sok hasonló nyitott kérdés van még mindig, nehéz kitalálni, hogy melyik az a megoldás, amelynek során sem a maradó tagok, sem a nyugdíjreformalap nem jár rosszul. De a legnagyobb probléma, hogy mindehhez már egyre kevesebb az idő.

Forrás: Napi Gazdaság

Vissza
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART